Lapszemle, 1928. március

1928-03-29 [1336]

lescu elutasítja, Románia nan fogadja el a párisi döntőbíróság hatá­rozatát, mert ennek ab íróságnak már két tagja Magyarország javára és a román álláspont ellen nyilatkozott és nem kockáz tat hat ja, hegy ennek a törvén/széknek a döntése privilágiunkat teremtsen a Romániában élő magyarok szánára. Nem akad soha román ko jmány* anely a Népszövetségi Tanács határozatát magáévá tenné. Ha akadna abba a veszélybe jutna, hogy Románia elveszti független só gát s örök időkre külföldi bíróság terrorja alá kerül. Ami a pénzügyi transakció utján való megegyezés lehetőségét illeti^ Titulescu hangsúlyozza* hogy a megegyezés Magyar­országgal szemben csupán azon az alapn képzelhető el a amelyet a román kormány a márciusi ülésszak előtt javasolt, t.i. hogy az optánsokat a magyar állam kártalsiitsa,, a Románia részére fizetendő jóvátétel szám­lájára. Tiltakozik az ellen s hogy a NópsáSvetsógi Tanács ezt a javas­latot egyáltalában nem vette figyelembe, holott M•igyarorszí^ tényleg 16 millió aranykoronával tartozik Romániának, amely összeget 1949-ig Románia /V/ kell megfizetni. Ebből az Összegből roszlánrószt juttatna az opK. tánsoknak. Ha a Népszövetségi Tmács megmarad jelenlegi álláspontján> ugy íbmánia ugyanúgy fog eljárni mint Magyarország; terrorral és diplo­máciai obstrukcióval igyekszik majd elemi azt, amit igazságos uton nem tudott elérni. A jelen helyzetben az egész román nemzet szolida­ritására van szerinte szükség, s az egész világnak értésére kell adni, hogy a román nép egyhangúlag azt válaszolja a Népszövetségi Tanácsnak; Így nem lehetl­Az olasz-magyar egyezménytik olasz minisztertanácsi jóváhagyá­sáról a "Pester Lloyd" és a n * 3 e8ti Hirlap" közlik a római Stefani-je­lentésts amely szerint az olasz minisztertanács jóváhagyta a magyar és az olasz királyság között 1927. március 10-én egyes pénzügyi kérdések barátságos rendezéséről kötött római egyezményt, valamint az olasz kuk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom