Lapszemle, 1928. március
1928-03-29 [1336]
kon át .sikeresen megvédelmezte. Véletlen, hogy Rassay Károly éppen azon a napon mondta el ezt a beszédet^ amikor Londonban a "Daily- Mail" hasábjain raegjel entft> thewere beszélgetése Mussolinival, mert Rothermere Lord nem nyugszik és nem pihen, elmegy Rőmába 5 hogy megszólaltassa Itália vezérpolitikusátj, aki csatlakozott a kitűnő Lord reviziós mos galmához. Ehhez az ut pedig nem a dunai konföderáción keresztül vezet, hanem Londonon és Rómán keresztül. A "Pestsr Lloyd" különösnek tart ja Hiassaynak ama vádját,hogy a komány a dunai konföderáció lehetőségének még a gondolatát is el't utasította. Hflgyon képzeli el Raasay, kérdezi a "Lloyd", a szomszédokkal e kérdésben való tárgyilás lehetőségéti ^Természetesen ezt meghívásnak kellene megelőznie, ilyen meghivá#ról azonban a ttSgyar közvélemény semmit sem tud és valószínűleg Rassay sem , feltéve azonban, hogy knpna egy ilyen meghívót, komolyan hiszi-e Rassay* hpgy egy iÜjen konferencia a magyar politikának általa is hangoztatott revinióa célkitüzórseát eredményezné? A "Lloyd" rámutat, hogy valahányszor Prágából vagy Bukarestből ilyen Duna-locarnos kísérleti balónokat lansziroztak, mind annyiszor nyomatékosan hangsu^ozták hogy a békeszerződések területi rendelkezéseinek .minden körülmények között érintetleneknek kell maradniuk. Tehát a legkedvezőbb esetben is csak jelentéktelen hatáiraódositás ell énében nemcsak gazdasági Önrendelkezési jogunkról, de egy későbbi revízió lehetőségéről is fo imái is an lemondanánk. Lehetetlen, hogy Rassay ezt akarhassa,0 A "Nemzeti Újság" felveti a kérdést, hogy kinek a nézetét tolmácsolta Rassay a képviselőházban? Talán a gazdasági életét? Hiszen a kisentente törekvése éppen arra irányul, hogy a magyar gazdasági életet még jobban béklyóba verje, hogy a magyar piacot ipari és népgazdasági termelést még jobban ki szolgáltassaaz ellenséges államok érdekeinél. Csak nem hiszik eL hogy -\ kisentente ellenállhatatlan vágyat érez