Lapszemle, 1928. február
1928-02-17 [1335]
németorsz^g 50 éves uralma alatt a legteljesebb vallási szabadságot élvezte t A jó elzásziak legalább is nagy töboségükban jó francia polgárok is akarnak lesni, de addig a pontig nem hajlandók merni, hogy Franciaország kedvéért antiklerikális ok is legyenek:. Az ellentétek inditó oka tehát elsősorban tehát lelkiek * ben keresendők, amelyek antomatice politikai momentumokat is ma- < gukkal hoznak* Sbből a lelki diszpozícióból fejlődött ki az automonísta és szeparációs törekvésekre irányuló hajlam,amely Németország számára kedvező kialakulás nyert. Céljaiban bizonyos mértékig felforgató törekvések ezek de az okot a párisi kormány súlyos hibájában kell keresni, smely valósággal alkalmat adott ilyen hangulat kialakulására* A cikkiró ezután megállapítja,hogy Poincaigak az elzászi szeparációs törekvések ellen megnyilvánult kitörése és energikus hangja nagyon hasonlít Mussolininek két év előtti kijelentéséhez amelyeket a felsőétschvidéki németség wlégedetlenségével kapcsolatban hangoztatott. Kijeieiti s hogy Poincaré energikus hangja határozottan tetszik neki* i»ehet f nogy a francia miniszterelnök kissé boszankodni fog azért azon,amit most meg akar állapi tani, de mégis kijelenti, hogy Poincaré beszéde határozottal fascista stílusú volt, &zzel legkevésbbé sem akar a dolog lényedbe markolni, sőt az sincs szándékában, hogy ugy tűnjék fel, mintha a francia érdek szolgálatában antigermanizmust akarna hangoztatni. Csak azt tartja szükségesnek kiemelni, hogy a reális valósig által előélioti: szükségességek sokkal eresebbek, mint azok az ellentétes ideológiák , annyira erősebbek,h^gy sokszor egy liberálist is arra kényszerítenek, hogy an ti liberalizmust csináljon , egy szocialistát arra, hogy sztrájkokat megtiltson , egy konzervatív politikost, hogy utat nyisson a tömeg érvényesülés őaek és egy olyant aki a nemzetiségek elvének zászlóvivő-
