Lapszemle, 1928. február

1928-02-10 [1335]

Magyarország. - Utódállamok. Titulescu romai útját kommentálva a "T.Post" /3/ arra mutat rá, hogy gróf Bethlen és Avarescu, ujabban pedig tiiehalacopulos után most Titulescu is belekerül a migas feszülto% római központjába Külső látszat szerint a római ut egyszerűen a román külpolitikai programm egyik pontját képezi, amely csakúgy mintFrancián rszííggal 4s Angliával Ulaszországffal is keresi a kooperációt. Belsőleg azonban nem olyan egyszerű a dolog,, mert Románia nemcsak a balkáni szláv óceán "latin szigete", hanem Jugoszlávia szövetségese is Magyarországgal szemben, amelyet viszont szerződés füz Olaszországhoz, A román-jugpszláv szövetség, irja a "T.Post

1

', szükség esetén Bulgária ellen is fordulna. Viszont a kisentente lé vén Románia és Jugoszlávia a francia orientáció keretébe tartoznak. Ebben a szövevényes konstellációban Románia helyze te n«m látható tüsztán és egyelőre a római ut sem fog arra teljes világosságot deriteni. Annak hatása legfeljebb epiződszerüen fog megiyi 1 átkozni az optánskérdésben, amennyiben Olaszország támogatná a román álláspntot, vagy legalább semleges maradna azzal szemben. Esetleg I közvetiteni fogja a lomán kölcsön ügyét is londonban. Ennek fejében Ro mánia a szentgotthárdi ügyben a kisentente két másik áliviitól eltérő álláspontra helyezkedne,, ami a "ETjPbst" szerint * kisentente akciójáni kudarcát jelentené és Franciaország délkel et európai prssstizsát csorbi taná.%y későbbi szénában /T.Post 6/az olasz-román közeledés várható következményeit mérlegeli ós kiemeli, hogy ama* nagy reparku'zsziója keLl hogy Legyen nőiesek a Balkánon, hanem az olasz-francia viszony kialakulására is

# Elég ránutatni arra* hogy íbmánia az elhunyt Bratianu uralma idején kimondottan franko fii politikát követeti, még