Lapszemle, 1928. február

1928-02-10 [1335]

álljaiak és a magyar hazát minden mástól függetlenül szolgélják,amig a perjelség fel ál. utasának akadályai él non hárulnak, legyen az asaociació kimondottan ideiglenes ós a perjelség idejére hivatott, de szakadjanak el azonnal az oszt rák -ŰS eh nagyg&rj el s égt ól , mert ebben az átmenetben ő a magyar állam és a rend magyar csoportjának szuveránitását látja megeró3ödni*- mert azonnal mentesül az osztrák és a .' cseh befolyástól, amelyek ligkevésbbé sem kívánatésafc^ mert minta hazafinak kötelesség®, hogy harmonikus egységbe álljon a szent magyar ügy szolgalatába*.* Nyár végére hal asztják a kisentente-konferenciát.- A "Pesti Hirlap" bukaresti tudósitója jelenti, hogy az "Adeverul" a xomán küTügyminissteriunböz közelálló forráaból vett értesülés alapján azt irja, hogy a kisentente tavaszi konferenciáját nez tartják meg Bukarestben* hanem a három kislügyminiszter a Népszövetség tanácsülése idején Genfbe fog találkozni s ha as ükség lesz ezenkívül külön kisentente konferenciára azt a nyár végén Herkules-für dón fogják megtartani.Titulescu párisi közvetítő ajánlkosásával L&utisr az "Homme *•* m mm «w «r « w mi m *» <» mm *an * mt- mm -mm * mm •-m* má%*i mm Libre* csütörtöki azánábm a "Magyarság" párisi tudósítója szerint uj cikkben foglalkozik. Lautier cikke válasz Dr&eieescu román szenátornak az "Avenir^henLautisrhez intézett nyílt levélre, amelyben szentimentális hangon kesergett, hogyYitulescat, aki Franciaország vendége Lautier oly kíméletlenül rr.gtán&dta. Most Lautier nyíltan megBDondja/hogyna©*n mulstságoa volt a francia közlemény száaára, hogy í?ománi& * sajtóhírek szerint közeátiteni akar az olasz-francia közeledésben, Talán ra^uégédhetten volna , mondja-lautier, agy ironikus m cikkel, ha nem. értesültem volna nagyon is jól arról a visszahatásról amelyet esek a román hi reszelések mindenfelé keltettek, A franciák áltaiába.i engedik %?, ssibareket becsélni és csak mffclyoga&k, de ha va* 7 brr