Lapszemle, 1928. január
1928-01-07 [1334]
mint zoológus szorzett magának messze Argentinia határain tul tudomá nyos teljesítményeivel. Számos publikációt adott ki az állat- és a növényelkore sósod ás okról, t ovábbá Állattant irt, Svédországnak a svéd külügyminisztérium által a Népszövetség t it kárs ágának d e c. 3 0. «án átadott általános kiegyezési és dönt-őbi" ráskodási tervezetéről stockholmi Wolff «t ávirat közöl ismertetést a lapokban. /"Berl.Tgbl. " , 4-6/ Az ianertetés szerint a tervezet lényegében a Locarnoban kötött dönt-őbiráskodási szerződések elveire van felépítve. Jogi természetű vitás üssyeket a tervezet egy állandó államközi bircság vagy valamely külön döntőbiróság elé kivan utaltatni. Más természetű vitás esetek az egyik párt javaslatára valamely Kiegyezési bizottság el© térj esztendő. Ha nem j ön létre kiegyezés, akkor az illető kérdés a Népszövet sági paktum 15, -ik cikkelyének rendelkezései szerint a Népszövetségi Tanács elé utalandó. Jogi kérdések felett való vitás esetek is, abban az esethen, ha mindkét párt hozzájárul, valamely kim m m a, m egyezési "bizottság elé utalhatók, mielőtt- valamely állarüó törvényszék vagy döntőbíróság elé utaltatnak, Marinkovics jugoszláv külügyminiszternek minapi expozéj ában Németországról t *tt kijelentéseit a "beérkezett lapok kommentár nélkül közlik, csupán a "DAZ" /5-5/ füz hozzá megj egyzeé aeket. Jugoszlávi áriak - úgymond • saját reálpolitikáját k31 űznie és csak természetes, hogy itt hallható lesz a jelszó, hogy "A Balkán legyen a balkáni népeké". Kérdi, vájj on Jugoszlávia a Paris é s Róma között i /ínég nem is kézzelfogható/kibékülés áldozatának érzi-e magát. Ha igen, akkor nlzonyára feluj itj a a keserű visszaemlékezéseket arra a sorsra is, amelyet a nagyhatalmak érdekpolitikája több mint egy fél-évszázad óta szerzett a balkánnak. Feluj itj -ák azonban azt a felismerést is, hogy