Lapszemle, 1928. január
1928-01-04 [1334]
elszakadni a magyaroktól, va gy föderat í v á llamat létesít eni velük, mint amilyen joggal as 1918. október 28„~án alapított cseh köztárra sághoz csatlakozhatott, ás ha véletlenül a csehek /a Moszkvában hozott deklaráció szerint / királyt választottak volna maguknak,a tó tok ugyanezt a személyt tót királlyá emelhették volna, megalkotván a.»csehszlovák pragmatioa szankciót-*, vagy külön tót fejedelmet s zemelhettek volna ki maguknak a Szent Vencel korona jogara alatt,v"agy akár a cseh köztársasággal való szövetségben., /^rre volt pél&a Eeaenburg a svájci föderációban./. Sőt még szélesebb lehetőségek állottak a tótok rendelkezésére. Önálló tót nemzeti állam o t a lak i t ihattak vo lna és pedig vagy köztársaság alakjában vagy pfdig feltámaszt hattok volna Privina fejed elemséget,. Bár akkor nem volt logikai kéiy* szerűség egy állammá egyesülni Csehországgal, de történelmi szükség* szerűség volt. Túlra Béla. azután a vacuum iuris állapotának, jogi következményeit ismerteti ós vezeti le ad absurdum s hangsúlyozza,- hogr Szlovenszkó népét nem szabad ilyen belső lelki konfliktusok elé állitani Az interrexeknek - irja tovább - u.i ős nemzetgr/ülésre ^ koll összejönniök és a kompromisszum által létrejött jegyzőköry vet /klauzulát/ az egyhangúlag elfpgadott definitív deklaráció színvonalára kell emelniök. Az állemegység ugyan definitív, de annak jellege nem az Az ősn^mzetgyűlés egységes, autonomista, vagy födera t ív államszervezetet határozhat el, ahogy épen akarja, A britt parlamentben járja a mondás, hogy mindent meg lehet csinálni, csal: fiúból leányt nem, igy az ősnemzet gyűl én is mindent megtehet, csak egyet nem mondhat ki, a csehektől való elszakadást. Toka Béla cikkéről nagy idegességgel ir a Hodzsa- párti Uzlcy-rtszky Dennik /z/ " szerkesztője Hűsek károly . A jubiláris esz tendőben szerinte le kell számolni bizonyom politikai hazugságokkal is, amelyekkel különböző belpolitikai és külföldi agitációs okokból
