Lapszemle, 1928. január
1928-01-26 [1334]
viseletét. ügy megértéséhez tudni kell, hogy a prágai kormány ideiglenes rendelettel intézkedett, hogy a birtokba vett Hadik-féle uradalom kezelésében maradjon meg minden a régiben, mig a választott biróság a a pör tárgya felett Ítéletet hoz. Ez a rendelet ámult év október 17-én kelt s ez ellen Hadik-Barkóczy Endre gróf tiltakozással élt A táigyalás elején Yita indult meg akörül, hogy melyik peres fél fejtheti ki elóször a maga állá«pont ját. H*dik-Barkóczy Endre gróf ügyvédjB a párisi Vallatton azt vitatta, hogy a csehszlovák kormány képvisel őjéi vana sor, a cseh állam jegyében Jesé párisi jogtanár ellenkező álláspontsa helyezkedett s a döntőbíróság hosszú vita után ugy dontött,hogy a magyar fél jogi képviselője tartozik először érvelését előadni. Vallatton a délutáni tárgyaláson fejtette ki álláspontját, amely nagyszabású vád a cseh kormány ellen, amely rablógazdálkoást folytat a Hadik gróf uradalmával. Vallatton azt kérdi, hogy a biróság egyfoma gyorsasággal döntsön a komp&encia kérdésében és a birtokbavétel kérdésében is s vádat emel » Hadik-féle uradalom kezel őségé ellen , ra ajd rámutat, hogy R,ak és a cseh kormány között 1923-ban megállapodás jött létre, amelynek alapján gróf Hadiknak birtoka egyre szén kivül a Csehország által ürtokbe vett uradalomért 6 és fél millió cseh korona kártérítést kellett volna kapnia, A cseh kormány azonbaa meghiúsította ezt a megállapodást oly m ü don, hogy a 6 ós fél milliós követeléssel szemben ellenszámlát mutatott be, amelyen 12 ós fél millió cseh korona vagyon és vagyongyarapodáfli adót követel tőle. Ez az eljárás Vallatton szerint jellemzi az egész cseh közigazgatást. A gróf 400 holdnyi raaradékbirtoká.t oly adókkal és illetékkel terhelik, amelyek az egész birtokba vett uradalom után járnak* ami kicsúfolása minden jogszerű eljárásnak és nem felel meg a cseh köztársaság törvényeinek, Hadik-Barkóczy grófnak 1,300.000 cseh koronát számítottak fel oly házak és épületek tatarozá-
