Lapszemle, 1928. január

1928-01-26 [1334]

/ 1928. január 26. sáia, amelyek a Lausanneban jelenlevő hárem tagu bizonyitásiisz érint a keg tökéletesebb épségben vannak. Nem is sejtem, mondóttaaz ügyvód.hogy ez a nagy összeg kinek jutott, Vallatton vádat emelt a kényszerkezel ós ellen sikkasztás ós hűtlen kezelés miatt s rámutatott, hogy a cseh államnak éppen annyira érdeke, mint a magyar tulajdonosoknak,, hogy a jövedelem töméntelen pazarlásának véget vessenek* Végeredményben Vallat* ton kótségbevonta a cseh törvények jogérvényességét, amelyek alapján a Hadik-ura dalom ellen a legtöbb intézkedést fogana t ősit ották. RámötatotJ, hogy a cseh auvérénitás csak 1921. július hónapja óta áll fenn. A szóhanfoigó intézkedéseket pedig régebbi törvények alapján rendeletek el* Követeli, hogy a biróság szólitsa fel a cseh államot, hogy szüntesse meg a törvénytelen kenysz érkezel est. A "Pesti Napló" tudósitója szerint a választott biróság döntése csütörtök este előtt aligha várható.Titulescu római fogadása hűvössógónek jellemzéséül az összes reggeli lapok közlik a római jelentést, amely beszámol az olasz sajtó hangjáról, amely Titulescu olaszbaiát nyilatkozatai ellenére nagyon tartózkodóan viselkedik a rcmán külügyminiszterrel szemben. Signoretti a "Lavoro d'Italia" vezércikkében el őrebo csatja v hogy a közös la a tin eredet megszokott frázisainak hangoztatása helyett,, inkább kellemet len kérdéseket kivánja 3zóvátenai s megállapitja, hogy &aszország ós Romáéi ^viszonya a háború után nem alakult kedvezően* mert a bukares?i/szemében Paris ós a kisentente fontosabb volt Rónánál* A helyzet némileg Avarescu minisztersége alatt változott, amikor Ol aszország is elisnerte Bessafcrábia birtokát

s ennek ellenében Romániának kereskedelmi szerződést kellett volna kötnie. Ezt azonban különféle okokból elhalasztotta. A cikkiró felveti a kérdést, hogy lehet-e hinni annak, hogy Romániában megváltozott a hangulat Olaszország irányában ennek idáig nagyon csekély jelét lehetett látni, mindössze annyit, hcsry az