Lapszemle, 1927. december

1927-12-13 [1333]

egyáltalában nem avatkozhat" be olyan kérdésbe, amely már a vegyes döntőbiraság előtt feküdt, ha ez a biróság önmagát illetékesnek nyilvánít ja* mert ha máskép volna, akkor a döntőbíróságok nem tudnák működésüket zavartalanul^ folytatni. A Tanács elfogadta ezt a jogi szakértői véleményt* ez mmó^enesetre^ órv^endetes _s _a maj^yar közyélemény_ elégtétellel veszi tudomásul, hogy a Népszövetségi Tanács hétfői határozatában igazolta a magyar jogi álláspontot és elismerte ennek helyessógst. Tudjuk,_hogg _ha_nem kellene, _akkor nem ^szeretnek_a_ nejmz_etkqzi. fórumok precedensekről beszélni, k Néjpz^ö vétség hétfőig határoz a t_a a-_ z ónban mégis precedens és_ val clmn kíváncsian^ vár juk, _hogv ezután_a_ precedens után meri-e a Népszövetség vállalni, hqgy politikai szempon ; tok alapján foglalkozzék e kérdéssel, amellyel egészen analóg kérdésben politikamentesen tudott gondolkodni ós állástfoglalni. Azt kell hinnünk, mondja a "Budapesti Hirlap", hogy most már a Népszövetségi Ta nács valóban nem zárkózhatik el az elöl, hogy a trianoni békeszerződés^ 239-ik paragrafusa értelmében mirtén további nélkül pótbirót delegáljon a magyar-román vegyes döntőbiróságba. A nemzetközi jogéletnek nincs irányadó kódexje. Az egyes konkrét esetek eldöntésével kialakuló precedensek alkotják ezt a kódexet, ezért van nagy jelen tősége a genfi határozatnak és ezért üdvözöljük ezt a határozatot mintegy tisztuló atmoszférának az első jelét, - A "Budapesti Hirlap" a Pe1*rescu Comnen külön állásfoglalásához, amelyben hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az egyezségokmány 11. ós 13-ik cikke jogot ad a Tanácsnak arra, hogy figyelemmel kisórje a döntŐbÍróságok működését, de hozzátette, hogy megnyugszik abban, hogy a jogi szakértők bizottsága csupán incidarite foglalkozott a kérdéssel s igy ezt a véleményt nem lehet ugy tekinteni nint az egyezségokmány értelmezésére ós alkalmazására vonatkozó áltálé