Lapszemle, 1927. december

1927-12-13 [1333]

nos szabályt. Ez a kijelentés, mondja a "Budapesti Hirlap", teljesen megvilágítja a bukaresti hatalmasok rossz lelkiismeretét, mert éppen a magyar-mnán konfliktusnál is akörül forgott a kórdós, hogy a Tanáce. nak legyen-9 joga a választott biróság jövendő tárgyalásaira bárminő utasítást is adni. Románia tehát attól tart, hogy a következő tanácsülésen Magyarország erre az esetre való utalással arra fogja kérni a Tanácsot, hogy utasitsa el a román javaslatot.A "Pester Lloyd" mai vezércikkében rámutat, hogy a népszövetség mostani ülésszakán szóbakerült a felsősziláziai iskolakérdés ós a westerplattei probléma. Mindkét esetben Németország illetve a Ganzig r

szabad városa az ellenőrző nemzetközi biróság szakvéleményét akarta kikérni. Az első esetben Németország javaslata érvényesült és Hága fog dönteni arról, hogy Lengyelország , tiszteletben tartja-e az iskolaszere ődés eket vagy sem, Danzig tarosának javaslata azonban nem ment keresztül ilyen simán, mert itt hatását éreztette a magyar-román agrár vita* Két kiváló jogász tekintély Cecil Hurst ós Pilotti Lengyelország álláspontjának adott igazat. Ha a Tanács ennek dacára a hágai bizottság véleményét is kikérte volna* akkor olyan precendenst teremtett volna, amely márciuában feltéve, hogy a magyar-román kórdé3 a Tanács oló kerülne, nagyon megerősítette volna a magyar álláspontot Chamberlainnek azonban sikerült egy közbevetett javaslattal elémi

s hogy a Tanács egyelőre megelégedett a helyszínén megejtendő vizsgálat elrendelésével Mindkét eset azt az alapvető kérdés: állítja előtérbe, hogy a Tanács jogi kérdést politikai tekinteteit alapján dönthet el, vagy sem.A "Lloyd" rámutat, hogy a Népszövetségiek ezek a fogyatékosságai,amelyek kttreröem a keleteurópai kérdéseknél tűnnek szembe hovatovább nemcsak érzékeny csorbát ejtenek az autoritásán, nanem kétes szinbentunteti fel bíráskodásának erkölcsi komolyságát,*-