Lapszemle, 1927. december

1927-12-13 [1333]

ós jelentőségére érthető Petrescu Ccmnen egyedül maradt tiltakozása. A "Budapesti Hirlap" rámutat, hogy fölötte figyelemreméltó a Népszövetség Tanácsának a "Salamis"-ügyben hozott határozata* amely nemcsak bennünket magyarokat, de mindazokat a nemzeteket is érdekli, amelyek biznak a döntőbiróság intézményébe. Bennünket különösen az érdekel,hogy a "Salamis"-eset lényegben és formailag rendkivül hasonlit a magyar-re mán agrárpörhöz. Itít aztán ismyteti a lap a "Salamis" görög cirkáló ügyét, amely 1920-ban a görög-német vegyes döntőbiróság elé került s a döntőbiróság ki is mondotta illetékességét. Görögország azcnban egyoldalúan a Népszövetségi Tanács elé vitte a dolgot, kérve, mondják, ki, hogy a "Salamis" kivitele beleütközik a németbókeszerződésbe. A "Budapesti Hirlap" rámutat, hogy ime, ha a Népszövetségi Tanács akar akkor tud is a politikai atmoszférától menten egy tisztára jqgi kérdéssel foglalkozni ós ha igy járt el, akkor valóban szabadon érvényesülnek azok az eszmei szempontok, amelyek a döntőbirósági intézménynek gyakorlati, sőt mondható abszolút értékét jelentik és amelyekórt a döntőbiróság intézménye voltaképpen megszületett. Kétségtelen, hogy a világháború óta egyetlen pozitiv értéket termelt a nemzetközi élet és ez a döntőbiróság. A döntőbiráskodási. szerződések célja semmi egyóbb, minthogy az egyes államok között felmerülő konfliktusok politikától mentesen békés utón intéztessenek el. Az első meglepetéeta döntőbiróság kérdésében a román-magyar agrárper hozta, amikor a románok a tisztára jogi vitátba politikát kevertek és ez tette az ügyet olyaA súlyos nemzetközi problémává, amelynek megoldása mindeddig nem volt lehetséges. Most aztáa a "Salamisiügyben a német-görög döntőbiróság, esetében a Népszövetségi Tanács jogi szakértői megállapitották, hogy a Tanács