Lapszemle, 1927. december
1927-12-13 [1333]
lyen kitörése megtörténhetik maiunk is, Hodzsa tehát a Felvidéken is beigéri a magyar pogromot, s többek között azt Íratja, hogy a ceeh tanuló ifjúság is megelégelte már a magyarok kihívását. A nagyváradi ese menyek szolgáljanak tehát mementóul.A döntőbírósági elv genfi győzelme a "Salamia" hajó ügyében. A "Budapesti Hírlap", a "Nemzeti Újság", a "Pesti Hírlap","az "Újság" ma bőven kommentálják a magyar szempontból való jelentőségét móUatják a Magyarország ami amagenfi jelentésééhez, hogy a Népszövetség Tanácsa elvi döntéssel elintézte a "Salamis" görög cirkálóhajó tiz év óta vitás kérdését. A Tanács által kiküldött 11 tagu jogászbizotts^ 12 pont ba foglalva ismertette a kérdés állását s arra a végső következtetésre jut, hogy a Tanácsnak nem szabad belevatkoznia egy nemzetkasi vegyes döntőbíróság hatáskörébe, mikor az egy vitás kérdés eldöntésére magát illetékesnek nyilvánította. Mihelyt egy ügy a nemzetközi döntőbíróság elé kerül s mihelyt a vegyes biróság a kérdésben magát illetékesnek nyilvánította, többé a Népszövetség Tanácsa nem avatkaahatik az ügyoB még akkor sem, ha a peres felek egyike a Tanács segítségét kémé. innál is inkább kötelező ez az elv, mert ellenkező esetben a peres felek közül az, amelyik látná, hogy a nemzetközi döntőbíróság ítélete ránézva marasztalónak ígérkezik könnyűszerrel megakadályozhatná az ítélet meghozatalát. Ha ez megtörténhetnék, akkor a 11 josztagból álló bizottság véleménye szerint a nemzetközi választott biróság hivataását egyáltalán illuzórussá 1 ehetne,tenni, a Tanácsot pedig olyan konflikta ba keverne, amelynek következményeit nem viselhetne er. g z t a jogászi szakvéleményt a Népszövetségi Tanács magáévá is tette s egyedül Petrescu Comnn berni román követ, mint a Tanács tagja tiltakozott az ellen, hogy ezt az elvet általános jogszabálynak mondja ki a Tanács.Tekintettol a genfi döntésnek a magyar-román optánsperre való kihatására
