Lapszemle, 1927. december

1927-12-12 [1333]

román problémának a lényegót, s mi volt az ő kiindulópontja, a népszövetségi paktum bevezető részének a következő nyomtatást idézi: "A magas szerződé felek szerint a nemzetközi viszonylatoknak az igazságon és becsületen kell alapulniok; szigorúan be kell tartani a nemzetközi jog előírásait^ amiket a kormányok mostantól fogva kötelezőnek ismernek el magukra nézte; az igazságosságnak kell uralkodnia s az organizált népeknek lelkiismeretesen respektálniuk kell a békeszerződésekben foglalt kötél ezettségeket."£)n tehát, mondja Lapradellt," nem tudom elképzelni, hogy akadjon olyan kormány, amely ki akarja magát vonni ennek a paktumnak általános kötelezettségei alól s ezért nincsen semmi kétségem a most felfüggesztett jogi processzus kimenetelét illetőleg. Majd igy folytatja: Talán csodálkozni fog, ha kijelentem, hogy a döntőbíróság jövőjéről semmi egyebet sem mondtam, mint amit Briand ur hirdet beszédeiben. A külföldiek jogáról pedig pontosan azt mondtam amit maga Peincaré mondott az oroszországi francia javak kisajátításáról. Az én véleményem ez; Azi idegeneket még akkor sem lehet kártalanítás nélkül ki saját i tani, ha az állam saját polgárait nem tudja kárpótolni. Arra a kérdésre, hogy az érdekelt felek egyike visszavonhatja-e döntőbiráJLt és mi lehet annak a következménye Lapradelle mint precedensre hivatkozik arra, mikor a Buhr-meg száll ás miatt a németek viszszavonták döntőbirajukat a francia-német vegyes biróságból, Foincaré egyszerűen a Népszövetségi Tanácshoz fordult s tőle kérte a biróság kiegészitásét; hogy az normálisan működhessék, s meghozhassa Ítéletét. Nem titok az, mondja Lapradelle, hogy a Népszövetség Tsiácsa, akkor valóban kiegószitette a bíróságot egyszerűen ugy, hogy kijelölt egy semleges országbeli birót. Köztudomású az is* hogy jogi viták esetében