Lapszemle, 1927. december

1927-12-27 [1333]

gés,mint hegya egyes radikális szirénhangok állitják,nincs nem is len* aert aki járatos a külpolitika útvesztőiben, tisztában kell lennie azzal* hogy hatalmi érdekek döntik el az országok sorsát. Utal arra, hogKárolyi Mihály idejében elég radikális volt Magyarország belső politikája, fizikailag mégis akkor darabolták szét az országot, minden pacifista az ólam haszontalannak bizonyult, Vyz alezredes kegyetlen jegyzékei fityet hánytak ezekre a frázisokra* A sajtószabadság és gyülekezési jog sokat hangoztatott kérdésére vonatkozólag kijelenti, hogy a lapengedélyezés és lapbetiltás kérdését az uj sajtónovella rendezni fogja ós garanciát fog nyújtani a sajtószabadság eíen nagy elvi kérdései tekintetében. Ami a magángazdaság válságát illeti, rámutat, hogy tisztán belső intézkedésekkel, adóieszállitassál, vámpolitikával ezt a kérdést megoldani nem lehet, a mi gazdasági életünk és fqgjrénye a világgazdaságnak „ A gazdasági válság akörnyező államok életét épp oly nehézzé teszik mint a mienket,* s ne feledjük, hogy a feldarabolt Magyar Osztrák Monarchia hatalmas gazdasági egység volt, amely virágzóvá tette 52 millió ember életüzemét, ma pedig a vámsorompók egész erdeje korlátozza az árucserét s a lehetetlenségig komplikálttá teszi a kereskedelmi érintkezést. Amig ez fennáll végső megoldásra nem gondolhatunk, a magyar áll ami kormányzat azonban a közterhek némi csökkentésével és a beruházási politikájával siet a magángazdaság és a'társadalom segítségéi re. Iit meg kell emlitenünk, hogy Bethlen miniszterelnök a "Budapesti Hirlap" karácsonyi cikkében a társadalom megújhodása érdekében felveti a szellemi pályán működők elhelyezkedésének kérdését s rámutat, hogy amig bizonyos politikai és földrajzi korr aktívumok el nem következnek, ezt a nehéz problémát megnyugtató módon megoldani nem leszünk képesek. B tekintetben egyébként legfontosabb kötelességnek mondja, hogy gazdasági téren igyekezzünk olyan feformok&t eszközölni, amelyek mindig töB)