Lapszemle, 1927. november
1927-11-25 [1332]
figyelemre méltó* és igen objektív cik khm teszi vizsgálat tárgyává a ropolo d -Ltalia 23* A cikk bevezetésében ismerteti az o ntáns-kérdés előzményeit, utálva a trianoni szerződés ama rendelkezéseire, melyek iuagyarországnak jogalapot nyújtanák arra, hogy a bukaresti kormány által agrárreform cim alatt elkövetett jogtalanságok ellen tiltakozó szavát felemelje. Magyarország - mondja a cikk - hiven kitartott világos és törvényes eredeti álláspontján , mig a román kormány nyakasán ragaszkodott intranzigens álláspontjához. Mivelpedig a nemzetek szövetsfge nem akart igazat adni sem egyiknek sem a másiknak,más tennivalója sem maradt, mint az ügy elintézéséit ujabb ülésszakra halasztani, ismertetve azokat az érveket, 9mhlyekkel ranán részről igyekeznek az agrárreform helyes égét igazolni,kiemeli, hogy ivlagyarország már kezdettől fogva tiltakozó tt az erdélyi magyar optánsok birtokainak jogtalan* kisajátítása ellen,aint amit a trianoni szerződés is tilt. A budapesti kormány felfogását a következeképpen csoportosítja e kérdésben. 1./ Az erdélyi nagyar birtokok Valóságos konfis kalászról van szó, ha tekintetbe ves: zük, hogy az ezért nyújtani akart kárpótlás alig felel meg a birtokok háború előtti értéke egy százalékának. 2./A magyar birtokosok igényeinek kielégítése nem kompromittálná a román agrárreform eredményét,mert bukaresti hivatalos információk adatai s .érint is a földbirtokreform összevéve 5.962*654 hektár területet osztott fel, amely b51 az erdélyi magyar optánsok birtokai mindössze 274.740 hektár vagyis az előbbinek 4 , 6 /£-át teszi ki. 3*/ Itt nemcsak néhány mágnás érdekéiül van szó, mert 79 olyan kisajátított birtokossal szénben, a'dk buü hektárén- i'elüli o' tokkal redelkoztek ,ott van 2C7 kis és középbirtokos pontosabban 23 olyan, akik-
