Lapszemle, 1927. október
1927-10-08 [1331]
A Manchester Guardian 5 hosszú vezércikkben foglalkozik a kérdéssel. Mindjárt kezdetben kiemeli a cikk, hogy a népszövetségnek semmi célja nincs, ha nem áll az igazság mellett a népek közt. Már pedig jog nélkül nincs igazeá ság. A. méltányosság nevében nem szabad oly intézkedéseket támogatni a népszövetségnek, amelyek a jogot megsértik vagy megkerülik. A tanács eljárása ez elvvel ellentétben áll. Á laikus nem szólhat dönthet érdemben^a kérdés felett; sokan a jogászok közül ugyan ugy látják, hogy Magyarországnak igaza van, de véleményük a kérdés érdemét illetőleg époly irreleváns, mint azoké, akik az ellenkezőt állitják. A fontos, hogy, mint a magyarok is kérjék e jogi kérdésben az egyetlen illetékes fórum, a hágai oöinóság döntsön. És épen ezt tagadták meg a magyaroktól Genfben. A magyarok decemoerben valószínűleg újból visszavetik a bizottság ajánlatait, sót remélni kell, hogy visszavetik, mert különben az lenne a látszat, hogy a tanács politikai szempontokból erkölcsi nyomást gyakorolt rájuk oly kérdésben, amelynek jgazságos voltát nem merték birálat alá vonni. Ha Magyarország kitart joga mellett, nehéz elképzelni, hogy a tanács konokul ellenálljon. A döntőbírósági elv maga,van itt veszélyben, amely elv kimondja, hogy tisztán jogi vitákat a nemzetközi bíróság elé terjesszenek döntés végett. Mindeddig a tanács teljesen korrektül járt el, mikor megpróbálta az egyeztetést, de egészen más lesz a helyzet, ha az ajánlott megoldás elfogadhatatlan az egyik , és pedig a gyöngébb, félnek. Ha Magyarország engedne, az a kellemetlen benyomás tá adna, hogy Magy rország nyomásnak engedett, hiszen Chamberlain még fenyegetésekhez is folyamodott egy időben. Az egyedüli mód a nemzetközi biróság elé terjeszteni az ügyet. Sajnos e bíróságnak nincs joga például megidézni az egyik félt, mert ez a né szövetség joga. Ebben a tekintetben erősíteni kellene e bíróságot és minden jogi kérdésben kötelezőnek kellene kimondani a hozzáfordulásto Ha a népszövetség nem fordul a kérdésben tanácsért a nemzetközi bírósághoz, azt mutatja, hogy politikai tekintetekből a jogot félrevetették. Románia hivatkozik vitális nemzeti érdekeire -ímAlw.kot ,n'n„ níl f „ ;« Uö i amelyeket viszont a jog nem ismer és a népszöORSZÁGOS LEVÉLTÁR '
