Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-20 [1330]
politikus hangsúlyost*, hogy as a káreés már a versaillesi szerződés által rendezve vaa, még pedig ugy r hagy "biztosítsa a napok önrendelkezési jogáto A M yigaro H /16./ vezércikkben siránkozik, hogy Belgiumnak újra való megválasztása a tanácstagok közé vissza lett utasítva ea ez abban az évbea történik, amelyben Németországot nagy pompával beválasztották a Népszövetségbe* A "Matin* •ben Sauerwein ugy értesül, hogy min dig több teret nyer az a felfogás, egy nagy leszerelési tervezetet dolgozni ki, még pedig ugy, mint hogy ha a biztonság már biztosítva len na, azonban mikor ez a tervezet a jövő közgyűlés elé lesz bocsátva,ásson . nal azt a kijelentést tenni, hogy ez csak akkor léphetne életbe, ha a genfi jegyzőkönyv nemcsak el lett fogadva, hanem alkalmazva is. Az "Bohó de Paris** is belgium fiaskójával és Németország növekvő befolyásával foglalkozik. /17./ A lap megjegyzi, hogy Németország most már újra ott van a nagyhatalmak koncertjében, mivel ugylátszik, azt gondolták, hogy jelenléte az európai rend és stabilitás érdekében feltétlenül szukáé ges. Németország több alkalommal bizonyos rezignáclóról ad jeleket és másoknak engedi át, hogy meggyöngítsék azt az épületet, amelyet általában fenn akarnak tartani, de amelynek Németország pusztulását óhajtja. Sz a német játék semmiféle kockázattal nem jár és esetleg hasznot hoz" hat. Az igy értelmezett passzivitás sokkal ügyesebb, mint egy jól ki számított aktivitás és ennélfogva Stresemann aligha fog ettől a politikájától eltérni. Ha Belgium távolléte a tanáceból Németország érdekeit ie szolgálja, nem lehet azzal vádolni Németországot, hogy valamit ia tett volna arra nézve, hogy Belgium kitnaradjon a Tanácsból, sőt,tűnte" töleg Belgiumra adta le szavazatát s A "Journal de Geneve"-ben William Martin vezércikkben ir Angliáról as megjegyzi, hogy a sanotiokra nézve