Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)
2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)
1861 -ben Bécsből hazatérve a hétszemélyes tábla egyik bírája lett. Felajánlották neki az újra felállítandó váltófeltörvényszék elnökségét is, amelyet azonban nem fogadott el. Közben szabadidejében szívesen foglalkozott az irodalommal is. A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában hátrahagyott iratai között bizonyítják ezt versei, de véleményezte a kortársakat is. 1865-ben a Pesti Napló júliusi számában névtelenül jelent meg egy cikksorozata Költész-irodalmunk jelen állapota nyelvészeti tekintetben címmel, melyben bírálta korának költőit.102 Ebből kitűnik, hogy nagyon konzervatív volt ezen tekintetben, nézeteivel pedig szembe került korának modem költőivel, például Arany Jánossal is. Arany a cikksorozatra válaszul tréfás verset írt a lap szerkesztőjéhez, báró Kemény Zsigmondhoz, melyben rímekbe szedve értékelte és kíméletlenül kifigurázta az idejétmúlt látásmódot.103 Arany a verset nem közlésre szánta, csak tréfálkozásra, Kemény azonban - névtelenül - lehozta a lapban. A nem várt válasz pedig nagyon rosszul esett Zsoldosnak. Arany János valószínűleg tudta ki volt a korábbi cikk írója, erre utal az, hogy versében „pedánt agg"-mk nevezte. Zsoldos a vers másolatát is irathagyatékába tette, azonban a „mosdatlan válasz"-mik nevezett írás mögött nem Arany Jánost, hanem tévesen Szemere Miklóst sejtette, amint azt az emlékiratában is említette.104 Szintén kiadatlan emlékiratában bírálta barátjának, báró Eötvös Józsefnek A falu jegyzője című regényét is,105 mely szerinte torz képet festett a magyar nemes urakról, míg a betyárokat megszépítette, s így sokat ártott külföldön a magyarság becsületének. Véleménye szerint „e sok nyelvre lefordított kedves olvasmány sokkal többet ártott a magyar névnek, mint Harriett Beecher Stone ’Tamás bátyó kunyhója’ használt Amerikában a rabszolgaság eltörlésének,”106 Ezt a véleményét Zsoldos külföldiekkel folytatott beszélgetéseiből szűrte le. Szerinte később 102 MÉSZÖLY 1917/2. 172. 103 Arany János: Báró Kemény Zsigmondhoz című verse. 1865. 104Zsoldos Ignác és Arany János irodalmi nézeteltérésével kapcsolatban részletesen lásd: MÉSZÖLY 1917/2. ezt Eötvös is belátta, valamint sajnosán megbánta, és fájlalta" }01 Mindeközben 1867-ben Veszprém vármegye beválasztotta az akkor Pesten lakó Zsoldost a gróf Mikó Imre földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterhez küldendő bizottságba. A küldöttség támogatást akart szerezni, hogy az akkor robbanás szerűen fejlődő vasúthálózat eljusson a vármegyébe is. A bizottság tagja volt - többek között - Fiáth Ferenc veszprémi főispán, Esterházy Pál, Waldstein János, Zichy Manó grófok és a fiatal Eötvös Károly is. Eötvös így emlékezett később vissza az első találkozásukra Zsoldossal: „... kis sovány, öreg emberke. Halvány arcz, élénk szemek... bágyadt mozdulatok s kissé hajlott termet. Tisztes fekete, de viselt ruhában... Nyakában egy hosszú bekecs... s lábain olyan csizma, melyet ...valamilyen régi divatú magyar csizmadia” (készített). Aztán „keveset beszélt... szerényen és csak akkor, ha valaki egyenes kérdéssel fordult hozzá. Egyenesen rá lehetett volna fogni, hogy egy derék, nyugalomba vonult falusi tanító... ”108 Eötvös számára elsőre csalódást is keltett a korábban sokat emlegetett jogtudós megjelenése. Mikó Imre és Hollán Ernő államtitkár bár barátságosan fogadták a küldöttséget, de érezhető volt, hogy a vasút megépítésének nem sok az esélye. A megbeszélés hivatalos részének végeztével Zsoldos Ignác ragadta váratlanul magához a szót, s határozott felszólalása lenyűgözte és meggyőzte a minisztert. Eötvös Károly egyedül Zsoldos fellépésének tulajdonította a miniszter támogatásának elnyerését, amelynek következtében 1872-ben indulhatott meg a forgalom a Székesfehérvár-Veszprém-Kiscell vonalon. 1869-ben Zsoldos a magyar királyi Kúria Legfőbb ítélőszéki Osztályának tanácselnöke lett, ahol a Váltó-, Csőd-, és Bányaügyek Szakosztályát vezette, mely hivatalát nyugdíjaztatásáig betöltötte. 1873-tól azonban egészségi állapota megromlott, jobb karjával sokat bajlódott. Műtétre 105 Részletesen lásd: MÉSZÖLY 1942. 106 MÉSZÖLY 1942. 33. 107 Ua. 108 EÖTVÖS 1901. 197. 1257
