Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)

2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)

is sor került, ennek ellenére azonban keze béna, írásra képtelen lett. Addig gondosan borotvált szakálla is hosszúra nőtt, a tevékeny, fürge em­ber mozgása is lelassult, alkata megroskadt. 1874-ben a pöstyéni gyógyfürdőben kúrálta ba­jait, amikor tudomására jutott, hogy megkapta a legmagasabb állami kitüntetésnek, a Szent Ist­ván rendnek a kiskeresztjét közhasznú és ki­tűnő szolgálatai elismeréséül”. 1875-ben pedig - 50 évnyi közhivatal után - saját kérésére nyugdíjazták.109 Nyugdíjba vonulása után elhagyta Budapestet és veszprémi kertes házába vonult vissza. Itt egészségi állapotában javulás következett be, s újra tudta írni naplóit, jegyzeteit és folytatni tudta levelezését is, valamint olvasta kedvenc klasszikusait, főként Senecát és Cicerót. Ezek mellett felügyelte veszprémi és sárbo­gárdi birtokának ügyeit is. Különösen fontos volt számára a 600 holdas sárbogárdi birtok, amit korábban hivatali ügyei miatt - saját beval­lása szerint is - kénytelen volt elhanyagolni. Mert „míg mások milliói felett Ítélt s mások ura­dalmait osztogatta, a maga néhány szilvafájá­nak soha utána nem nézhetett s kis birtokának tájára se mehetett. Most kötelességének tartotta személyesen s baráti által mindent elkövetni, hogy annak értékét növelje”'10 Erre azért is szükség volt, mert a birtokon haladt keresztül az ezekben az években épült Budapest-Pécs vasút­vonal is. Veszprémben elvonultan élt, csak rokonai­val és közeli barátaival érintkezett, társaságba nem járt. Feleségével nevelték a fiatalon el­hunyt Emília leányuk árvaságra jutott gyerme­keit, Gencsy Leontinát, Jenőt és Ödönt. A vá­rosban leginkább csak rendszeres sétái alkalmá­val volt látható. Visszavonultsága azonban nem társult bús­komorsággal. Mindig érdekelték a világ és az ország hírei, a tudomány és az irodalom 109 TÓTH 1886.49. ésABAFI 1878.393. 110 TÓTH 1886. 50. 111 Charles Darwin evolúcióelméletére írta epésen: „Darwin elmésebb, mint való theoriájának, melly szerint bennünket a’ majmoktól származtat, helyes és elfogadható voltára nézve én találóbb és erősebb in­dokot nem tudok, mint hogy az emberek általában újdonságai.111 Azonban már csak csendes szem­lélője volt az eseményeknek. Közben beteg ne­jét ápolta egészen annak 1881-es haláláig. 1880-ban a Budapesti Királyi Tudomány­­egyetem díszdoktora („tiszteletbeli jogtudora”) lett, annak ellenére, hogy katedrán soha nem ta­nított. 112 * *\ Zsoldos Ignác 1865-ben113 (Schrecker Ignác fotója) Az írás egész pályafutása és nyugállo­mányba vonulása után is az egyik kedvelt elfog­laltsága volt. Különböző írásai, cikkei jelentek meg az Athenaeum Figyelmező]ében, a Társal­kodóban, a Pesti Naplóban, a Jogtudományi Közlönyben, a Jogtudományi Folyóiratban, a Családi Körben és a Somogy című hetilap­ban.114 Bár termékenynek tekinthető jogi író volt, de írásaiban nem csak a jogtudomány ke­rült előtérbe, legtöbb müve ezen kívül esett. Foglalkozott erkölcstani (etikai), pedagógiai, politikai115 és nyelvészeti témákkal is, de meg­jelentek írásai a költészettel és az irodalommal mindent szeretnek masok után tenni, vagyis másokat majmolni.” Idézi: MÉSZÖLY 1917/1. 403. 112 KOI 2013/1. 120. 113 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűj­temény, leltári szám: 040598. 114 ABAFI 1878. 394-395. 115 KOI 2013/1. 116. 1258-

Next

/
Oldalképek
Tartalom