Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)
2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!
kus vallású Meszlényi-lány esküvőjére a Belvárosi katolikus templomban kerül sor, annak is egy kicsiny, oldalsó helyiségében, nem pedig az oltár előtt. Ekkoriban a vegyes-házasság, a különböző felekezetüek összeadása nem elfogadott gyakorlat, a főtisztelendő megtagadja az oltár előtti esketési szertartást. így, szinte „eldugottan”, egy kölcsönös megegyezést tudomásul véve hajlandó őket házastársaknak nyilvánítani az országos hírű tanúk: Fáy András, gróf Ráday Gedeon, Szentkirályi Móric és Szombathelyi Antal előtt. Azonban ez az esketési körülmény kitudódva óriási felháborodást kelt.11 A közelmúltban elhunyt kiváló pápai helytörténet-kutató, a ’48-as hagyományokat egész életén át hűen ápoló H. Szabó Lajos gyakran hangsúlyozta, hogy szűkebb pátriánk nem csupán csak egy a hazai, kossuthi emlékhelyek sorában. S nem véletlenül! Kossuth Lajos felesége innen, Pápa mellől származott. Amikor a három jeles ifjú: Petőfi, Jókai, Orlay Pápán elkezdik koptatni az utcaköveket, akkor hazánk jeles reformpolitikusa pont ekkor, 1841-ben a Pápa melletti Kisdémpuszta birtokosainak, Meszlényi Jánosnak és Kisfaludy Erzsébetnek a leányával, Meszlényi Teréziával mondják ki egymásnak a boldogító igent. A pesti, „oldalsó helyiségben” megejtett szertartáson megbotránkozó Meszlényi-apuka 1841 tavaszán a Pápához közeli Bakonyság-csárdapusztai kis kápolnában - melynek ő kegyura - Markovics János pápateszéri esperes-plébánost felkérve áldatja meg Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia pesti, „furcsán” köttetett házasságát. Ezen aktus pontos időpontja máig ismeretlen, de az bizonyos, hogy 1841 tavasza körül történhetett.12 Érdekesség, hogy ugyanekkor, 1841 tavaszán házasodik Kossuth Lajos legfiatalabb húga, a legelső katonakórházakat majdan alapító Kossuth Zsuzsanna is. Őt Meszlényi Terézia testvére, Meszlényi Rudolf kisdémi birtokos, ügyvéd és hírlapíró veszi feleségül. Tehát még Kossuth lánytestvérének is van a pápai járáshoz kötődése. (A Kossuth-Meszlényi rokonságról még Somogyváry Gyula is említést tesz A piros-11 Ács Tibor: Kossuth Lajos. Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ kiadása, Budapest, 1994. 21. p. 12 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 24-28. p. sapkás kislány című regényében.13) Az sem lehet véletlen, hogy a Meszlényiek birtokával, a Kisdémmel szomszédos Nagydémnek szülöttéhez, Ihász Dánielhez sírig tartó barátság fűzi Kossuth Lajost. Ihász Dániel mindhalálig segítő társa, személyi titkára lesz Kossuthnak, évtizedekig együtt él vele az emigrációban is. Kossuth temetteti el, síremlékművét is ő készítteti, mely ma is felkereshető Torinóban.14 A hagyomány szerint Kossuth járt a Meszlényi-birtokokkal szintén szomszédos Lovászpatonán is, a lovászpatonai evangélikus lelkészlakban; nem véletlenül nevezik el a lovászpatonaiak 1892-ben egyik utcájukat Kossuthról - még Kossuth életében -, s állítanak a patonai Babics-féle sarokházon egy emléktáblát tiszteletére.15 Ma már kevesen emlegetik, hogy a Lovászpatona melletti Gic-Páltelekpuszta néhai birtokosa, a Meszlényiekkel jóban lévő, a szabadságküzdelemben is részt vevő huszár, a mindhaláláig Kossuth hívének számító Gelsei Bíró Vince, az ugodi választókerület országgyűlési képviselőjeként az elsők közötti szorgalmazója Kossuth visszahonosításának, és anyagilag is támogatója Kossuth könyvtára megvásárlásának és hazaszállításának.16 Házasságkötését követően Kossuth nélkülözhetetlen szerepet vállal a Magyar Kereskedelmi Társaság és a Gyáralapító Társaság létrehozásában, ő lesz a Védegylet ügyvezető igazgatója. Ostorozza az elmaradott állapotokat, mindenhol a haladás, a fejlődés mellett protestál. Mint például éppen 175 éve, 1842. július 17-én, Balatonfüreden is, ahol papírra veti első fürdőlevelét, melyben sürgeti a balatoni gőzhajózás megindítását; - Széchenyit megelőzve! (Kossuth füredi emlékét a híres gyógyhatású savanyúvízforrás kútja ma is őrzi, hiszen azt Kossuth-forrásnak nevezik.)17 Egyik fő kezdeményezője az Ellenzéki Párt elindításának, s annak programja megfogalSomogyváry Gyula: A pirossapkás kislány. Singer és Wol&er Irodalmi Intézet Rt. kiadása, Budapest, 1942. 309. p. 14 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 62-66. p. 15 H. Szabó Lajos: Negyvennyolcas emlékművek, honvédsírok Pápán és környékén. Jókai Mór Városi Könyvtár kiadása, Pápa, 1994. 18. p. 16 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 16. p. 17 H. Szabó Lajos: Kossuth-emlékek Veszprém megyében. Magánkiadás. Pápa, 1997. 152-154. p. 1111
