Lapok Pápa Történetéből, 2017 (1-6. szám)
2017 / 4. szám - Kerecsényi Zoltán: Emlékezzünk a 215 éve született Kossuth Lajosra, aki 130 éve lett Pápa város díszpolgára!
mazásának. Ezzel egyidejűleg számos betiltott cikke születik, melyekben állami kárpótlással örökváltságot követel, továbbá közteherviselést. Az utolsó rendi országgyűlésre Pest megye követévé választják. Természetesen még ekkor - 1847 novemberében - ő sem, s követ-társai sem sejtik, hogy ez lesz az utolsó rendi országgyűlés, melyre összegyűlnek. Ő sem, s nagy politikai ellenfele, Széchenyi sem láthatja előre, hogy alig pár hónap múlva Magyarországra is elérkezik az a forradalmi hullám, melynek hatására egy csapásra megvalósulnak majd azok a reformtörekvések, amelyek felett annyi vita folyt hosszú időkön át. A függetlenség az a fő kérdés, amely Széchenyi gróffal szembeállítja. Kossuth programjának legfontosabb eleme a nemesek és jobbágyok ellentéteinek felszámolása. Az érdekegyesítés alapján áll és nemzeti összefogást hirdet.18 A jobbágy számára lehetővé kell tenni az örökváltságot, azt, hogy telkét pénzzel megválthassa urától és szabad ember legyen, és be kell vezetni a közteherviselést: a nemes is adózzon!19 - érvel. 1848. március 3-án kemény beszédben ostorozza a bécsi kormányt, elővetítve az átalakulás szükségességét. „Emeljük fel politikánkat a körülmények színvonalára” - hirdeti, s minden gazdasági problémáért a hatalmat teszi felelőssé. Önálló magyar pénzügyi rendszert követel a nemesség megadóztatásával, az úrbéli terhek megszüntetésével, egyenlő politikai jogokat a városi középosztálynak és az úrbéres parasztoknak; a császári-királyi hadsereg átszervezését a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően, valamint a kormány felelőssé tételét, s azt, hogy az osztrákok is kapjanak új alkotmányt. 20 Felirati beszéde mindinkább népszerűvé teszi, s amikor március 15-én az átalakulás eredményeit rögzítő törvényekhez kikényszerítő hozzájárulásért Bécsbe utazik küldöttség élén, százezres tömeg fogadja. A bécsiek úgy fogják fel, neki köszönhetik, hogy végre alkotmányt kaphatnak. A lelkes polgárok hintójából kifogják a lovakat és maguk húzzák azt tovább.21 Eközben Pesten az 18 Szabad György (szerk.): Kossuth Lajos üzenetei. Ikva Könyvkiadó, Budapest, 1994. 81. p. 19 Szabad György (szerk.): Kossuth Lajos üzenetei. Ikva Könyvkiadó, Budapest, 1994. 82-83. p. 20 Szabad György (szerk.): Kossuth Lajos üzenetei. Ikva Könyvkiadó, Budapest, 1994. 89-92. p. 21 Závodszky Géza - Hermann Róbert: Nemzet születik. Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó, Budapest, 1997. 74. p. ifjak is a tettek mezejére lépnek, megszületik a Tizenkét pont, győz a forradalom, s nemsokára révbe ér a polgári átalakulás, melynek törvényei megszavaztatásában Kossuth döntő befolyással bír. Az első felelős magyar minisztérium pénzügyminisztereként összeállítja az ország első költségvetését, kibocsátja az önálló magyar pénzt, a Kossuth-bankót, majd július közepén az országgyűlés előtt feltálja az ország fenyegetett helyzetét: 200 ezer katonára, 42 millió forintra van szükség a hon védelmére. „Megadjuk!” - szól egy emberként, kitörő lelkesedéssel az országgyűlés válasza. Szeptemberre már mindenki előtt bizonyossá válik, ha a nemzet élni akar, ha meg akarja őrizni a forradalmi vívmányokat, akkor nem pipogyáskodó, alkudozó politikát kell művelni, hanem bizony fegyvert kell ragadni. „Mit láta prófétai lelkem előre / S még több, ami jő / Mit még ad az isten, a nemzetek őre... ” - írja ekkortájt Petőfi Megjött az idő címet viselő költeményében.22 Rövidesen el is érkezik az idő, s el is kezdődik az önvédelmi harc; a kormány lemond, Kossuth pedig elvállalja az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetését. Hívó szavaira özönlenek a nép lelkes fiai, ki gyalog, ki lóháton, ki kiegyenesített kaszával, ki vadászfegyverrel. Meg is hozza gyümölcsét az elszántság. Pákozdon a császári-királyi nehézlovasság rohama megtörik a magyar ütegek tüzében, s „fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva... ”23 Ozoránál aratódik az első komoly győzelem, a 9000 főnyi horvát hadosztály Görgey-Perczel-Csapó csapatai előtt leteszi a fegyvert. Ezzel ellentétben, pár hónap múlva, 1849 februárjának végén Kápolnánál a magyar honvédsereget jelentős vereség éri. Csak a gyors visszavonulás menekíti meg őket a hatalmasabb veszteségektől. Windischgrätz hamarjában jelenti is büszke győzelmét, hogy a lázadó hordákat iszonyú mennyiségben pusztította el. Ennek hírére Ferenc József kibocsátja az olmützi alkotmányt. Kossuth a Magyarország különállását és területi egységét semmibe vevő, ráerőszakoló, úgynevezett „oktrojált” alkotmányra 22 Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 1184. p. 23 Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 1066. p. (Petőfi Sándor: A vén zászlótartó) 1112
