Lapok Pápa Történetéből, 2010
2010 / 6. szám - Mezei Zsolt: A pápai ferences templom és kolostor
A középkori Pápa ferencesei. A megtelepedés kérdése. A középkori város, illetve a helyén létező települések királyi birtoktestet alkottak.5 Az 1380-as években Zámbó Miklós tárnokmester bírta királyi zálogul, aki ezt 1389-ben visszaadta, helyette a segesdi uradalmat kapta. Pápa birtokjoga vissza- szállt a királyra, aki azon nyomban továbbajándékozta azt a Garai családnak.6 Az adományozást Zsigmond király 1408-ban megújította és megerősítette, s ebből az adománylevélből nyilvánvaló, hogy Pápán ekkor még nem áll vár. 1427-ben viszont Garai Miklós nádor Csesznek várából keltezve ír levelet a kéttomyúlaki Laki Ferenc- nek és pápai várnagyának, Siebenhirter Ulrikaak.7 Márpedig ahol van vámagy, ott várnak is kell lennie. Tárgyunk szempontjából ez azért érdekes, mert kitűnik belőle, hogy 1408 és 1427 között felépült valamiféle erődítmény, vár vagy kastély (castellum), amely a polgárosodás, a városias jelleg egyértelmű mutatója.8 Ha elfogadjuk Jacques Le Goff francia történész nyomán Fügedi Erik feltevését, mely szerint a középkori városfejlődés és a koldulórendek elterjedése között összefüggés áll fenn, akkor — a vár megépítésén túl — a pápai ferencesek megtelepedését is az 1440-es évekre tehetjük.9 Valószínűsíti ezt az a körülmény is, hogy 1448-ban V. Miklós pápa jóváhagyásával megalakult az önálló obszerváns magyar rendtartomány {Provincia S. Salvatoris), ők kapják meg a korábban mariánus {Provincia S. Mariae) tartomány néhány rendházát is: Buda, Pest, Szeged, Marosvásárhely, Esztergom, Sárospatak (1444). A XV. század folyamán 44 obszerváns kolostort alapítottak Magyarországon, ezek közül 23 volt mezővárosban. Hisszük, hogy a pápai is ezek között volt. S ha még azt a körülményt is tekintetbe vesszük, hogy ezeket a mezővárosi alapításokat — Szakolca kivételével — minden esetben a földesurak kezdeményezték, akkor megállapíthatjuk, hogy a pápai kolostor 1435-1445 közötti, a Garai- família által történt alapítása nagyon is beleillik ebbe a sorba. Ezt látszik igazolni az a regeszta, amelyben Szécsi Dénes esztergomi érsek, Buda, Pest, Pápa és Nagybánya plébánosai 1448-ban V. Miklós pápához fordulnak és kérik, hogy a IV. Jenő pápa által a boszniai (obszerváns) ferenceseknek adott kiváltságok ezután ne legyenek érvényesek az esztergomi egyházmegyében.10 Pápát ugyanis IX. Bonifác pápa 1400. május 5-én kelt „Dudum siquidem” kezdetű bullájával kivette a győri egyházmegye joghatósága alól, és az esztergomi érsekség alá rendelte. (Az exemptiót II. Pius pápa 1464. június 12-én megerősítette.) Az esztergomi érsek volt tehát a fómm, ahová a pápai plébános panaszos ügyével fordulhatott. A Garai-család később is támogatta az egyházat: 1450-ben Garai László egy kőházat adományozott a porvai pálosoknak Pápán. Megkapták még a város melletti Újfalut, továbbá ígéretet arra, hogy Pápa területén a Tapolca folyón két malmot épít számukra: egy gabonaőrlőt Borsosgyőr felől és egy kallómalmot.11 írott forrás legközelebb 1461-ben foglalkozik a pápai ferencesekkel — ez azonban eléggé összezavarja az általunk fentebb vázolt képet. Sajnos, az oklevél eredetije elveszett, ezért kénytelenek vagyunk mindössze egy regesztára hagyatkozni.12 Eszerint Pápa (korábban: Zsemlén) György, neje, Ilona és fia, Balázs panaszt tesznek a nádornál, Guthi Ország Mihálynál, hogy Garai László felesége, Alexandra és fia, Jób, pápai jobbágyaik segítségével az ő szántóföldjeik egy részét elfoglalták, hogy ott Szent László tiszteletére kolostort építsenek és az utcát Szent Lászlóról nevezzék el. Az ügyben eljáró veszprémi káptalan a nádor parancsára Alexandrát és Jóbot az elfoglalt területek visszaadására kötelezte, és a ferencrendiek számára építendő kolostor felépítését megtiltotta. Hogy az 1440-es években megépült kolostorról van-e itt szó, nem tudjuk. Valamilyen kolostor azonban mégiscsak megépült Szent László tiszteletére: erről tanúskodik az a húsz évvel később, 1480758
