Lapok Pápa Történetéből, 2010
2010 / 6. szám - Mezei Zsolt: A pápai ferences templom és kolostor
ban keletkezett oklevél, amely szerint Csiglei Boros Benedek pápai vásárolt házát az ottani obszerváns Szent László kolostor ferenceseinek hagyta azzal, hogy engedjék meg neki, hogy templomukba temetkezzék.13 Ebből három dolog derül ki: 1. Pápán az obszerváns (vagyis a szalvatoriánus rendtartományhoz tartozó) ferenceseknek van rendháza; 2. templomuk titulusa Szent László; 3. a templom mem jelentéktelen építmény, hiszen temetkeznek benne. Az elénk táruló kép tehát meglehetősen zavaros. És ezt csak tovább bonyolítja, hogy tudjuk: Solymosi László 1491-ből talált egy oklevelet, amelyben a Szent László utcában álló Boldogságos Szűzről nevezett kolostort ( claustrum Beatae Virginis) említenek.14 Sajnos, a forrás nem említi, de még csak nem is utal a kolostor rendi hovatartozására. Mindenesetre nem valószínű, hogy ugyanabban a városban ugyanazok az obszerváns ferencesek egymás közelében két, különböző titulusú kolostort építettek volna. Az is elképzelhető, hogy a Szűz Mária kolostor egy másik — logikusan a városban 1450 óta birtokos pálosok — rezidenciája volt és nem a ferenceseké. De van még egy lehetőség: ugyanarról a kolostorról van szó, amely az 1440-es években alapíttatott a Szent László utcában, csak közben titulusváltás történt: a templom és a kolostor védszentje Szent László helyett Szűz Mária lett. Van tehát egy építendő kolostorunk 1461-ben, egy létező 1480-ban Szent Lászlónak titulálva, és egy, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve 1491-ben. Mi lehet a titok nyitja? Kubinyi András szerint talán az, hogy az 1440-es években a Garaiak által letelepített ferencesek — a földesúr támogatásával — 1461-ben régi templomuk mellé nagyobb kolostort szerettek volna építeni, ám ezt a Pápa-család — a nádor közbejöttével — egy időre sikeresen megakadályozta. De csak néhány évre, hiszen Pápa György és fia, Balázs 1464-ben kegyvesztettek lettek, birtokaikat is elveszítették. A Garaiak kihalása után, az 1470-es évektől a Szapolyai-család lett a város új földesura. Szapolyai Imre, majd István idején épülhetett meg a nagyobb kolostor és templom, amit már nem Szent László, hanem a Boldogságos Szűz tiszteletére szenteltek. (Sajnos, nagyon valószínű, hogy a teljes igazságot a pápai ferencesek megtelepedéséről — források híján — sohasem fogjuk pontosan megismerni.) Időrendben haladva a következő adat, ami velük kapcsolatban fölmerül 1501-ből való, egy 1520 körül keletkezett pálos kódex lapjairól.15 Az ún. „Zöld Kódex” 69 középkori pálos kolostor okleveleinek regesztáit tartalmazza. Többször is említettük már tanulmányunkban a porvai pálosok és Pápa kapcsolatát; a porvai pálosok iratai között a kódexben találjuk a következő regesztát: „Anno 1501 Petrus Grothi legavit huic et fratribus minoribus de Papa vineam suam Lazlofelnogh in promontorio Groth existentem. ” Azaz: 1501-ben Groth-i Péter nekünk (ti. a porvai pálosoknak) és a pápai ferences testvéreknek hagyományozta a Groth-i szőlőhegyen Lazlofelnogh nevű szőlejét.16 Nem jelentős adat, de birtoklástörténeti szempontból fontos lehet, és a teljesség kedvéért meg kellett említenünk. Sokkal fontosabb viszont az a híradás, amit a Toldy Ferenc által 1862-ben kiadott „Analecta monumentorum Hungáriáé historicorum litterariorum maximum inedita” c. kötetében találunk, s amelyik egy különös, korábban csak a pápai ferencesekkel kapcsolatba hozható társaságról tesz említést: az önostorozók társaságáról. Az önostorozók (flagellánsok) egyesületei 1510-1513 között szaporodtak el azokban a városokban, ahol obszerváns ferencesek működtek. Ezek az aszketikus társaságok (confraternitates seu societates verberatorum seu flagellatorum) a jelek szerint a ferences harmadrendű testvérek gyülekezeteinek egy sajátos kiágazásaként működtek, eredetileg az obszervánsok felügyelete alatt.17 Úgy tűnik azonban, hogy ez a fajta misztikus aszkézis ebben az időben már kicsúszott az ellenőrzésük alól. A Toldy által kiadott forrás úgy tudja, hogy ilyen társulat korábban csak Pápa mezővárosban 759
