Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 3. szám - Huszár János: Az iskolák államosítása és annak előzményei Pápa városában
ken tiltakoztak. Egy évi küzdelem után megszűnt ez a kettéosztottság, az egész alsó tagozat a Kollégium gimnáziumához került. Az alsó tagozatát vesztett leánypolgári energikus igazgatónője ekkor a nehéz helyzetben levő evangélikus iskolával kötött szövetséget. 1947 szeptemberében túlsúlyra jutott az általános iskola. Az első, második, harmadik és ötödik, hatodik, hetedik osztály az általános iskolai tanterv szerint indult, csupán a negyedik és nyolcadik osztály haladt a régi tanterv irány- mutatása alapján. Ekkor a polgári iskolák egy osztályra, a gimnáziumok öt osztályra csökkentek. 1948 első hónapjaiban elterjedt a hír, hogy amelyik pedagógus nem tartozik egyik politikai párthoz sem, azt el fogják bocsátani. Miután ebben az időben számos menekült és Csehszlovákiából kiutasított pedagógus volt Pápán is, ez a fenyegetés sokakban félelmet keltett. Ha nem is nagymértékben, de megindult a beáramlás a pártokba. A legnagyobb vonzása a Nemzeti Parasztpártnak volt, miután ott a sokak által kedvelt népi írók lettek a vezetők, Veres Péterrel az élen. Az Állami Tanítóképző Intézet egész tanári kaja ide lépett be. Az Állami Leánypolgári nevelői testületileg a Szociáldemokrata Pártba jelentkeztek. A Kommunista Párt ekkor nem volt népszerű, ide a pedagógusok közül kezdetben senki nem kérte a felvételét. A polgári iskolák negyedik osztályosai és a nyolcosztályos gimnáziumok érettségiző növendékei, az elemi iskolák utolsó nyolcadik osztályosai 1948 júniusában kapták kézhez bizonyítványukat. Az általános iskolák első végzős nyolcadikosai 1949 nyarán kerültek volna ki az egyházi iskolák padjaiból. Ez a gyakorlatban nem így történt, miután 1948 nyarán az államosítás következtében széthullottak az alsófokú iskolák keretei. 1948 szeptemberében már nem a vallási hovatartozás, hanem az akkor sebtében kialakított körzetek szerint kellett a tanulóknak iskolába iratkozni. Pápán a Felsővárosban lakó fiútanulók a Római Katolikus Általános Iskola helyén kialakított I. sz. Általános Fiúiskolába kerültek. Ugyanebből a körzetből a lányoknak a Zárda helyén létesített II. sz. Általános Leányiskolába kellett iratkozniuk. Ez voltaképpen az itt felszámolt alsófokú intézmények utóda lett, de hiányoztak belőle a lelkes, egyedül a hivatásuknak élő, kitűnő irgalmas-rendi apácák, akik közül senki nem vállalta az államosított intézményben való tanítást. Az alsóvárosi fiútanulók számára létrehozták a II. számú Általános Fiúiskolát, mely két objektummal rendelkezett, a volt katolikus polgári fiúiskola és az evangélikus iskola épületével. Ennek a körzetnek a leánytanulóit az Állami Polgári Leányiskola épülete fogadta be, mely az I. számú Általános Leányiskola nevet kapta. A belvárosi fiúk és lányok számára életre hívták a III. számú Általános Iskolát. Ez az egykori Református Elemi Iskola épületét és a Református Kollégium földszintjét kapta meg, pontosan azokat a tantermeket, melyekben az előző évben a Református Általános Iskola működött dr. Gergely Ferenc irányítása alatt. A nagy létszámra való tekintettel az iskola néhány alsó tagozatos osztálya a volt Bencés Gimnázium földszintjén kapott elhelyezést az első években. A legkevesebb változás az államosítás után a Kertvárosi Általános Iskolában történt, mely kezdettől fogva állami iskolaként működött. Ettől kezdve azonban be kellett fogadnia a Tókertben lakó, de a Belvárosban található egyházi iskolába járó gyermekeket is. Ennek következtében a létszám majdnem kétszeresére növekedett, így a rendelkezésre álló égy tanterem nem volt képes a gyermeksereget egyszerre befogadni, így rákényszerültek a váltakozó tanításra. Ettől kezdve a négy alsós és négy felsős tanuló- csoport évtizedekig hetenként váltotta egymást. A kialakult politikai helyzetnek megfelelően az új intézmények élére a munkáspártokhoz tartozó pedagógusok kerültek. így mindegyik általános iskola szociáldemokrata igazgatóval kezdte működését. Miután a két munkáspárt rövidesen egyesült, az új igazgatók is bekerültek a kommunista célokat követő Magyar Dolgozók Pártjába. Az I. sz. Általános Fiúiskolában Véghelyi Amand, a II. sz. Fiúiskolában Rózsa János, a Kertváros iskolájában Jászay József, a II. sz. Általános Leányiskolában dr. Kiss Zoltánná, a III. sz. Általános Iskolában Nagy Lázár lett az igazgató. Az I. sz. Általános Leányiskolában megmaradt rövid ideig a régi iskolavezető, Vajda Márta. A testületek kialakítása a tanévet megelőző igazgatói értekezleten történt némileg az árverésekre emlékeztető formában. Sorban elhangzottak a rendelkezésre álló pedagógusok nevei, s az igazgatók választhattak közülük munkatársakat. Ez nem ment könnyen, mert a tekintélyesebb tanítókra, tanárokra többen is igényt tartottak. A néhány középiskolai tanár hamar elkelt, polgári iskolai tanárból szinte mindenhova jutott. A 667
