Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében
lés 2610 gyermeke tanulhatta általános iskolában a német nemzetiségi nyelvet.11 Veszprém megye és Veszprém Megyei Jogú város önkormányzata a közoktatási törvény 88. §-a alapján 1997-ben a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével elkészítette a megye és a megyei jogú város 6 évre szóló közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési tervét. A közoktatás fejlesztésének támogatására pedig - ugyancsak 1997-ben - „Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítványt hozta létre a két önkormányzat. A Közalapítvány évente meghirdetett pályázataival 1997-2001 között 211.140.920,- Ft-tal támogatta az általános iskolák eszközfejlesztését, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges ált. iskolai tanulók személyre szóló - ösztöndíj - támogatását.12 A Közalapítvány kuratóriuma a 2005-2006-os tanévben 1.320.000,- Ft összegben 22 halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges általános iskolai tanulót részesített havi 6-6000,- Ft (évi 60.000,- Ft) ösztöndíjban. A tartalmi munka főbb jellemzői Az egyes intézményekben az oktatónevelő munka a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény alapján zajlik. A törvény 26. § (4.) bekezdése szerint „az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés folyik”. A törvény előírása szerint valamennyi iskola elkészítette - tanügy-igazgatási szakértő által véleményezett és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programját, amely meghatározza:- az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait,- az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az egyes évfolyamokon tanított tárgyakat, a kötelező és vá11 Veszprém Megye Közoktatásának Millenniumi Emlékkönyve. Főszerkesztő: Bauer Nándomé dr. Kiadja: A Megyei Pedagógiai Intézet. Veszprém, 2001. 12 A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. lasztható foglalkozásokat, azok óraszámát, az előírt tananyagot és az elérendő követelményeket,- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit,- az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit.13 A tapasztalatok szerint az erős társadalmi igény és a középiskolai elvárások hatására az iskolák angolból, német nyelvből, matematikából, néhol rajzból, énekből, testnevelésből biztosítottak megemelt óraszámot. Az intézmények többségében korszerű nyelvi laborokat és számítástechnikai tantermeket hoztak létre. Az intézmények kiemelt gondot fordítanak a tehetség kibontására és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Az iskolai nevelő-oktató munkát a Megyei Pedagógiai Intézet a szaktanácsadók közreműködésével segíti. Racionalizálási törekvések A gyermeklétszám csökkenése, egyes települések elnéptelenedése, az önkormányzatok szűkös anyagi lehetősége az intézmények működésének racionalizálására, néhol fájdalmas lépések megtételére kényszeríti a fenntartókat. Pápán a Nagy László és a Belvárosi Általános Iskolákat, Veszprémben a Bem iskolát a Széchenyivel, az Ének-Zeneit a Simonyi iskolával vonták egybe. Az Alapítványi iskolától pedig megvonták a támogatást. Több településen az általános iskolát az óvodával helyezték közös igazgatás alá. (Csetény, Lovászpatona) Adorjánházán és Csöglén a közös fenntartású általános iskolák, óvodák és könyvtárak tartoznak közös igazgatás alá. Több intézménynél tanulócsoportok összevonásával csökkentették a működési költségeket. Vannak települések, ahol az iskola fenntartása miatt nem jut pénz egyéb fejlesztésekre. Külsővaton a polgármester szerint „a múlt évben semmi sem történt”, 13 Napló, Pápa és Vidéke c. lapok tanulmányban megjelölt számai. 662
