Lapok Pápa Történetéből, 2008

2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében

ennek oka - mint mondta - az iskola, hisz alig több mint félszáz, pontosabban hat­vanöt gyermeknek nem lehet iskolát fenn­tartani. (Napló 2006. január 27.) A feszített költségvetés miatt Zircen a Reguly Általá­nos Iskolában is létszámleépítés várható (Napló, 2006. február 15.) Sajnos ennél fájdalmasabb lépések is előkészítés alatt vannak. A nagyon nehéz gazdasági helyzet miatt az önkormányzat az iskola bezárására kényszerül Egyházas- keszőn. (Pápa és Vidéke 2006. február 23.) Nehéz döntés előtt áll a magyargencsi ön- kormányzat is. A polgármester szerint „ősztől a mezőlaki oktatási intézmény fo­gadja a település gyermekeit”. A magyar­gencsi iskola pedig becsukja kapuit, a pe­dagógusoknak felmondanak. (Napló 2006. február 7.) Szeptembertől lakat kerül a tési és a szápári általános iskolára is. Az ok egyszerű: nincs diák, akit tanítani lehetne. (Napló 2006. február 18.) Mihályházán viszont az iskola megtartása mellett szava­zott a képviselőtestület. (Napló 2006. feb­ruár 24.) A várható iskolabezárásokkal tovább növekszik megyénkben az iskola nélküli települések száma. Az 1997. évi felmérés szerint Veszprém megyében 105 községben nem volt iskola. Ezek többsé­gében 500 fő alatti a lakosság száma. Kö­zülük 28 óvodával rendelkezik. Összegzés Veszprém megye általános iskolai háló­zata hat évtizedes változás-fejlődés követ­keztében nyerte el mai formáját. A változás napjainkban is tart. Az intézményhálózat az évek során szerkezetében, tartalmi mun­kájában folyamatosan alkalmazkodott a megye település-szerkezetében, társadal­mában, népességmozgásában és a gyer­meklétszám alakulásában bekövetkezett változásokhoz. Jelen állapotában Veszp­rém megye valamennyi 6-16 éves korú állampolgára számára biztosítja a tanköte­lezettség alapműveltségi ismeretek elsajátí­tásával történő teljesítését. Az egyes isko­lák - pedagógiai programjuknak megfele­lően - tanulóikat eredményesen készítik fel továbbtanulásra, munkára, eljövendő élet­csatákra. Mindenütt kiemelt gondot fordí­tanak a tehetség kibontakoztatására és az etnikumhoz tartozó roma származású tanu­lók gondozására. A tanulók, nevelők tevé­kenyen részt vesznek az adott település kulturális életében. Az intézményeknek pedig komoly szerepük van a népesség helyben tartásában. Mindez bizonyítja, hogy a megye intézményei között az általá­nos iskolai hálózat kiemelt helyet foglal el. A tanulmányt a 60. évforduló alkalmá­ból a gyermekek érdekében és az általános iskolák védelmében írtam. A benne foglal­tak részben kutatásokra, másrészt a témához tartozó és a mellékletben felsorolt megyei irodalomra, általános iskolai igazgatóként szerzett személyes élményekre, valamint Veszprém megye tanügyigazgatásában szer­zett tapasztalatokra és a napi sajtó híradásai­ra épül. Megírásának alapvető célja:- a hálózat kiépülését segítő egyéni, közösségi, települési, egyházi, állami anyagi, szellemi, fizikai áldozatválla­lás felmutatása- az intézményhálózat kulturális érté­kének, népességmegtartó szerepének tudatosítása,- szóemelés a tanköteles korú gyerme­kek érdekében,- a napirenden lévő racionálási törek­vések mérséklése,- mozgósítás a meglévő intézmények megtartására, védelmére, fejlesztésére- az intézményekben folyó nevelő­oktató munka segítése,- elismerés mindazoknak, akik ha­zánkban - benne Veszprém megyé­ben - általános iskolát, gyógypeda­gógiai intézményt létesítettek, fenn­tartanak, működtetnek. Végül általam is adassék tisztelet a ne­velés-oktatás műhelyeiben ma dolgozók­nak, akik szívüket, tudásukat munkába adva készítik fel továbbtanulásra, életre, munkára a gondjaikra bízott, jövőt hordozó fiatalokat. 663

Next

/
Oldalképek
Tartalom