Lapok Pápa Történetéből, 2007
2007 / 2. szám - Horváth László:Felsővárosi emlékek Életem és kortörténet az 1940-es, ’50-es évekből
jébe csapódott be egy légi akna, közvetlenül az óvóhely mellé, s az óvóhely előtt beszélgető három személyt megölte, darabokra szaggatta. Hajnalban bejöttek az oroszok. Apám és nagyapám a lakásban, a nők, s mi gyerekek a kertben ásott bunkerban tartózkodtunk. Mindenkit kizavartak - német katonákat és fegyvert kerestek. A lakásban órát kerestek, sőt követeltek, de mivel az nem volt, vitték, amit találtak. Elvitték apám és a nagynéném összes ruháját, a nagyapám cigarettáit, szivarjait és pipadohány készletét és valamennyi élelmiszert is. Szerencsénkre a bombázások elől több ruházat és élelmiszer is el volt dugva, illetve ásva, így jutott is, maradt is. Persze, ami megmaradt, az sem volt igazán biztonságban, mert még napokig járták a házakat és az akkori divatos szóval élve zabráltak. Ezt már szerencsére megúsztuk, mert beszállásoltak hozzánk öt fő fény szórós katonát, akik közül egy idősebb tiszthelyettes megvédett bennünket a házalóktól. Szintén az első nap történt, hogy a szomszédunkban levő üres házat - melynek lakói elmenekültek a bombázások elől - feltörték, fosztogattak, de valamin összevesztek, és egy egyik lelőtte a másikat. A gyilkos, hogy eltüntesse a hullát, három férfit fegyverrel kényszerített arra, hogy kint az utcán ássák el. Köztük volt az apám is. Sebtében, gyorsan elföldelték, mert ha a járőr arra tévedt volna, az orosz nyilván apámékra kente volna a gyilkosságot. Mivel abban az időben nyomozással senki sem foglalkozott, nyilván a helyszínen lelövik mindhármójukat. Ebben az időben egy emberi életnek nem volt értéke. A halott katona teteme 1957-ig feküdt az utcai ideiglenes sírhelyen, majd valakinek a bejelentése nyomán exhumálták s a katonai temetőben temették el. Jellemző az 1945. évi orosz bevonulást követő állapotokra az alábbi eset. Nagyapám tavaszi árpát készült vetni a győri út - soproni út elágazásánál fekvő földjébe. Mivel idős kora és betegsége ebben akadályozta, vőjét, Unger Józsefet bízta meg a munkával, aki reggel befogta nagyapám két szép ökrét és elment a munkát elvégezni. Késő délután végzett a munkával, és hazafelé jövet a győri úton találkozott egy orosz karavánnal, melyben többek között ökrösszekerek is voltak. Az oroszok megállították Jóska bácsit. Kifogták nagyapám ökreit és két sovány és beteg állatot adtak helyette, amivel még ugyan haza lehetett jönni, de dolgozni nem, mert az egyiket pár nap múlva le kellett vágni. Szeget evett és az egész belső része beteg volt. Tanakodtak, mit lehet ilyenkor csinálni. Végül megszületett a megoldás. Böröllőn, a legelőn egy orosz katona marhákat őrzött. Kerítettek egy tolmácsot és megegyeztek az őrrel, hogy este egy borjúért és egy üveg pálinkáért ad egy ökröt. Darab - darab jelszóval létrejött az üzlet. A háború után sem volt fenékig tejföl az élet. A pengő elértéktelenedett, az infláció világrekordot döntött, az üzletekben azt a kevés árut, ami még volt, csak jegyre lehetett kapni - persze sorbaállással. Az iskolában az 1945/46-os iskolaévben télen minden gyereknek reggelente néhány darab fát kellett vinni, hogy tudjanak fűteni - így is még 1-2 évig rendszeresen szénszünetet rendeltek el. Az 1947/48-as iskolaévben úgynevezett UNRA segélycsomagokat osztottak a rászorulóknak. Ezek állítólag az USA-ból származtak, használt ruhát és cipőt, tej- és húskonzerveket tartalmaztak. Néha nevetséges dolgok történtek ennek kapcsán. Pl. télen a 10-12 év körüli gyerek kapott egy pár 47-es fehér félcipőt - nesze semmi, fogd meg jól! A városban a politikai élet is elég zaklatott volt. Megjelentek a falakon, az újságokban és a hirdetőtáblákon a tőkések, a kulákok, a feketézők, a reakciósok, a horthysták, a fasiszták stb. elleni propaganda anyagok, s a tudósítások azokról a személyekről, s az ellenük folyó perekről ítéletekről, akiket ide soroltak, s lefogtak. Ebben az időben a felsorolt személyek elrettentésére néhány hónapig a Fő téren, a nagytemplom Korvin utca felőli oldalán egy akasztófa állt - később eltávolították. 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása. Ami a tanulók összetételében olyan 616
