Lapok Pápa Történetéből, 2007
2007 / 1. szám - Katona Tamás: Dr. Katona István élete és pályája - ahogy a fia látta
rátust szerzett. Utána Somlószőllősön, majd Veszprémben helyezkedett el, ahol először aljegyző, aztán 1932-ben jegyző lett. 1936-ban megnősült, 1938- ban áthelyezték Pápára, ahol szolgabírónak nevezték ki. A Délvidék visszacsatolása után - 1941-ben - Bácskába helyezték át főszolgabírói megbízatással. Ez az időszak nem volt könnyű, hiszen a teljes közigazgatást kellett újraszervezni, amit a háborús évek politikai hangulata is megterhelt. Itt dolgozott 1944-ig, ahonnan családjával együtt menekült vissza először Dobára, majd onnét Pápára. Időközben három gyermeke született. Pápán a háború utáni előírásoknak megfelelően leigazolták, visszakerült a közigazgatásba és főjegyző lett 1945- től 1950-ig. 1945-ben belépett a Független Kisgazda Pártba. Ugyan tisztséget nem vállalt, de tagja maradt annak megszüntetéséig. 1950-ben kinevezték a Pápa Városi Tanács VB elnökhelyettesének. Ez első pillanatra nehezen érthető, hiszen a kommunista párt - Rákosival az élen - már a diktatúrája csúcsára jutott, s a régi rend embereit kisöpörték a hivatalokból is, de itt úgy látszik, hogy a szakmai tudásra még mindig szükségük volt. Ez persze nem tartott sokáig, mert 1952-ben leváltották hivatalából. Ez nyilvánvaló leminősítésnek, de még inkább büntetésnek számított azért, mert ő a polgári demokrácia híve volt és nem pedig a kommunista rendszeré. A Sertéstenyésztő Vállalathoz került beruházási előadónak és itt dolgozott a forradalom kitörésekor is. A Forradalmi Tanácsot - a közhiedelemmel ellentétben - nem spontán módon szervezték, hanem maga a kommunista pártbizottság és a Városi Tanács VB hívta össze, hogy saját embereiket beépítve megtarthassák háttérből az irányítást. Ennek megfelelően a pápai vállalatok küldötteket küldtek a Forradalmi Tanácsba. Édesapámat a munkahelyén megtartott gyűlésen választották meg másodmagával küldöttnek, és ő így került a Forradalmi Tanácsba. Ez október 26-án alakult meg ideiglenes jelleggel, s benne voltak a kommunista párt által célszerűen kijelölt személyek is. Másnapra azonban a városi párttitkár és több funkcionárius, valamint számos ÁVH-s személy a honvédségi laktanyában keresett menedéket, s estére megalakult Pápa Város Forradalmi Tanácsa. A Tanács a nem odavaló személyek kirostálása után elnökséget választott, majd édesapám személyében elnököt. Annak, hogy őt választották elnöknek, egyszerű és gyakorlatias oka volt, a jelen lévők közül ugyanis neki volt a legnagyobb közigazgatási gyakorlata a személyi hitelességen túlmenően. Másnap megkezdődött a reggeltől késő estig tartó munka, a kezdeti zűrzavaros állapot után a közigazgatás átalakítása, a város normális életének fenntartása, a szovjet csapatok parancsnokával való egyezkedések, mindenféle küldöttségek meghallgatása, kapcsolat- tartás a pápai vállalatokkal, nagyobb dunántúli városok forradalmi tanácsaival, a honvédséggel stb. Édesapámat alig láttuk, csak aludni járt haza. Felfogását és elszántságát legjobban a következő epizód jellemezte. Édesapám pap bátyja Városlődön volt akkor plébános, s ő mondta el később a következőket. November első napjaiban felhívta telefonon édesapámat, hogy lebeszélje a további szerepvállalásról gyermekei és családja jól felfogott érdekében. Ő erre azt válaszolta, hogy 610
