Lapok Pápa Történetéből, 2005
2005 / 1-2. szám - Szabó László: Csekő Árpád
Az MTA Kézirattárában meg vannak Eötvös előadása előtt készített sajátkezű feljegyzései. Ezekből igen sok olyan szöveget soroltam be kimutatásomba, amelyek sajáttervezésű eszközre, kísérletre utalnak. Most a 93-as sorszámnál tartok. Nehéz feladat fellelni az ELTE-ről származó muzeális eszközök között azokat megtalálni, bizonyítani, hogy Eötvös működési idejében készülhettek. Eötvös oktatói tevékenységéről az első kötet. Elektroszkóp skálázása feszültség háromszorozóval. Ismert feszültségre kötjük azt a szigetelő táblácskára szerelt 3 db apró kondenzátort, amelyeket közepük kerül elfordítható réz-sínpár párhuzamos kapcsolásban köt össze. Amikor a sínpárt másik állásba toljuk, az elektroszkóp skála- lemezkéjén a 0-n kívül az alapfeszültség IX, 2X és 3X-os értékét jelölhetjük be. Ha a háromszoros feszültséggel feltöltött konduktorral töltjük fel a párhuzamos kapcsolású háromszorzót, akkor felfelé tágíthatjuk az elektroszkóp skáláját, soros kapcsolásból kiindulva harmadolhatjuk a már meglévő osztásokat. - Az elektorméter sűrűsí- tőként való használatához első lépés az áttételi szám meghatározása sorbakötött szárazelemek segítségével. Újítások. Tanszerismertető 1962. fk. Az elektromágneses indukció folyamán bekövetkező elektromos töltésmozgás, valamint a keletkező körfeszültség közvetlen bemutatása galvanométerrel és Csekő- féle sűrítős elektrométerrel. Lásd a FSZ 1982/10. sz. címlapkénén az összeállítást. A fémes zárlatnak a fluxusváltozás folyamán létesülő megszakadásakor az áramkörbe lévő sűrítő feltöltődve marad. A feltöltődési feszültség nagyon kicsiny és csak akkor válik észlelhetővé, amikor a sűrítő kapacitását a felső lapja megemelésével csökkentjük. A felső lemez visszahelyezése után a sűrítőt a galvanométeren keresztül sütjük ki. ík. Az izzólámpák izzásban lévő szála a bevezető drótoknál, a közbülső tartódrótok körül alacsonyabb hőmérsékletű. Ugyancsak különböző a hőmérséklete az izzó spirál, duplaspirál belső, oldalsó és külső felületének az egymásra sugárzás miatt. Megmutatják ezt a megfelelő exponálási időkkel készült fényképfelvételek. 1955. Kiállított ismertetőim. Hullámzások összetevődésének bemutatására szokásban van az az egyszerű megoldás, hogy az egy kötélben folytatódó kötélpár rúdra kötött végét a rúd közepén fogva ütemesen ide-oda forgatjuk, illetőleg azonos amplitúdóval fel-le mozgatjuk. Lehet és sikerülhet olyan frekvenciát találni, hogy az ellentétes fázisú gerjesztéskor a páros köteleken álló hullámzások alakulnak ki, viszont a csomózás után az egyes kötélen nincs hullámzás. A pontatlan észlelés miatt azonban elhamarkodott az az állítás, hogy az azonos fázisú gerjesztéskor az egyszeres kötélen kétszeres amplitúdójú állóhullámzás alakul ki. A Mechanikai hullámzási készletemmel előállított és le is fényképezett összegződések mutatják, hogy a két szálon, azonos fázissal és amplitúdóval kialakuló állóhullámzások az egyszeres fonálon csupán ^2-szőrös amplitúdójú állóhullámzást létesítenek. A második rugalmas közegben ugyanis kétszeres rugalmas feszültség uralkodik. Meg kellene oldani, miként lehet az energia tovaterjedés összegződésének olyan kétszereződését szemléltetni, amelyikben a közeg változatlan. Lásd Kiállítási ismertetőim. FSZ 1975/10. Az asztalra helyezett test egyensúlyba kerülésének atomos szerkezetük ismeretében nagyon durva közelítése az a feltevés, hogy merevek. Közelebb visz a valóság igazi megértéséhez az a modellezés, hogy az „asztalt” bevonjuk habgumiréteggel, és csak a reá helyezett vascsövecskét tekintjük merevnek. A vascső-Föld gravitációs kölcsönhatási rendszer potenciális energiája alakul át az alakváltozás során rugalmas (taszító elektromágneses) potenciális energiává. Növelhetjük az ablakváltozást azzal, hogy mágnespatkót viszünk az asztal alá. Világossá válik a háromféle kölcsönhatás szerepe, ha réz rudacskát is dugunk a vascsőbe. Egyértelműen tapasztalhatjuk az energiaváltozások során végbemenő munkavégzéseket, vagyis a vascső, valamint a 494
