Lapok Pápa Történetéből, 2005
2005 / 1-2. szám - Szabó László: Csekő Árpád
kijelentette: „Ez a fiú úgysem viszi semmire.” - (Francis S. Wagner: Bay Zoltán, Akadémiai Kiadó, 1985. 12. o.) Neumann János a korai 20. század magyar iskolájába járt, amelyik a legjobb volt, amit valaha is látott a világ, egészen az 1945 utáni japán iskoláig, ami a magyar iskola szoros utánzatának tekinthető. - Jancsi 1903-ban a gyorsan fejlődő Budapestbe született bele, amely a tudósok, írók, művészek, zeneszerzők és a kivándorlás után milliomossá lett üzletemberek olyan egyetlen nemzedékét produkálta, amely csak az olasz reneszánsz városállamaihoz fogható. - A „gimnázium” szót a némettől kölcsönözték azok az európai országok, akik iskoláik kifejlesztésében Németországra tekintettek. A franciák a lyceum, az angolok a grammar school kifejezést használták. A japánok pedig, akik a gimnáziumi rendszer rendkívül hatékony változatát honosították meg, amerikai mintára a high school kifejezéssel élnek, noha iskoláik nem olyanok, mint a mindenkit befogadó amerikai high school. Az átlag japán 18 éves többet tud matematikából, mint az amerikai 18 évesek 99 %-a. így lehetett 1914-ben a pesti gimnáziumokban is. A japán iskolák minőségi versenyében az számít, melyik tanulói érnek el jobb eredményt az egyetemi fölvételi vizsgákon. Magyarországon a gimnáziumok legjobb diákjait elküldik a matematikai és fizikai Eötvös-versenyre. Az Eötvös-érmet elnyert Jancsi később azt javasolta, hogy bölcs dolog volna, ha minden ország, az USA minden állama is rendezne ilyen versenyt. Kármán Tódor és Szilárd Leó Jancsinál korábban nyert Eötvös-versenyt, Teller Ede később. - Jancsi 1914-ben iratkozott be a Fasori Evangélikus Gimnáziumba, amikor a pesti gimnáziumok nevelési teljesítmények csúcsán voltak. Jancsi matematika tanára Rátz László volt, mint Wigner Jenőé is. Mikor egy újságíró a késő 1970-es években megkérdezte Wignert: „Emlékszik Rátzra?” (Wigner ekkor már 60 éve elhagyta az Evangélikus Gimnáziumot), ő ezt felelte: „Itt van!”, a hivatali szobája falán függő képre mutatva. Rátz azonnal fölismerte Jancsi rendkívüli talentumát. Meglátogatta Neumann Miksát, és elmondta neki, hogy értelmetlenség, sőt bűn volna fiát nem taníttatni több matematikára, mint amennyit az osztályfoglalkozás, sőt maga Rátz nyújtani tud. Rátz fölajánlotta, hogy - minden külön díjazás nélkül - gondját viseli Jancsinak, hacsak édesapja ezt nem ellenzi. Az beleegyezett, így Rátz az egyetemi matematikusokhoz fordult. Kürschák József professzor úr Szegő Gáborra bízta Jancsi matematikai képzését. Első publikációját 17 évesen írta. (Szegő a pesti egyetem után Stanfordban lett professzor, akárcsak Pálya György is. A Szilícium Völgy csodája nem kis részben innen eredt.) - Neumann János, írta Norman Macrea, Pantheon Books, New York 1992.) Neumann János az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja volt. Neumann János a fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt. Ez az iskola volt abban az időben talán Magyarország legjobb gimnáziuma, de valószínűleg a világon is az egyik legjobb iskola. Legalább két tanára végzett önálló kutatómunkát, ha szerény keretek közt is. A tanárok többsége odaadó figyelemmel tanított, nevelte a gondjaikra bízott fiatalokat. A tanári kar korán felismerte Neumann tehetségét. Rátz László szárnyai alá vette Jancsit, különórákat adott neki, és bemutatta az egyetemen. Az egyetemnek szoros kapcsolata volt néhány gimnáziummal, így Neumann ismert lett a budapesti matematikusok körében, mielőtt leérettségizett volna. Fejér Lipóttól származik a megnevezés: „Magyarország legnagyobb Jancsija”. Ez a név egész életére Neumannon ragadt. - Az iskolában Jancsi visszahúzódó volt. Mindenki tisztelte - vagy éppen irigyelte - a benne lévő intellektuális erőt. Szeretett beszélgetni, szeretett beszélni a matematikáról. Barátai gyakran későn értek haza a vele tett sáta után. - (Wigner Jenő: Neumann János, Yearbook of the American Philosophical Society 1947, 149. oldal. — Fizikai Szemle 1967/8) A vallás fontos tényező volt a század- forduló Magyarországában, de a felvilágosult Szent-Györgyi családban kisebb sze500
