Lapok Pápa Történetéből, 2004

2004 / 2-3. szám - Czirók Viktória Eszter: Pápai emlékek

otthonban, vagy kórházban, és élvezték ennek előnyeit a mai újszülöttekkel szemben; hátrányaira pedig jótékony feledés borul. Nevezetesen az otthon, a család megszokott körülményei, légköre, megvilágítása az anya és az újszülött jó közérzetét inkább szolgálta, a bábaasszony és/vagy a szülészorvos egysze- mélyre összpontosított munkája úgyszintén. Kivéve, természetesen, a rossz lakás- és higiéniás körülmények között élőket, akik pedig a lakosság nem kis hányadát tették ki minden korban.

Korosztályom életesélyeinek másik jellemzője, hogy védőoltásokat nem kapott egyéves kora előtt. A védőoltások, amik haszna, vagy szükségessége ma társadalmi vita tárgyát képezi, még nem léteztek. A természetes kiválasztódás határozta meg az életben maradottak számát, mint ^z emberiség történelme folyamán mindaddig, amíg jóval a háború vége után, talán 1949-től minisztériumi döntések alapján az összes gyermekkorosztály elkezdte megkapni az első BCG oltásokat, és csak ezt.

Az iskolákban, középületekben, még a színházépületben is orvos-rohambrigádok dolgoztak, hogy a munkát el tudják végezni. A szülők bizalmatlansága kísérte ezt az első oltási hullámot, hiszen mindenki tudott olyan esetekről, amikor kisgyermekek betegedtek meg TBC-ben a védőoltást követően. Az antibiotikumok is ritkaságszámba mentek, külföldről behozott penicillin tudta csak megmenteni az oltások néhány áldozatát.

Egyéb oltások hiányában nem csoda, hogy minden fertőző gyermekbetegséget megkaptunk. A bárányhimlőn, szamárköhögésen, vör- henyen átesett kislányok felnőve eleven védőoltásként szolgáltak saját gyermekeik számára, különösen, ha szoptatták csecsemőjüket.

Az ötvenes évek elején meg-, vagy újjászervezett iskolaorvosi szolgálat tanévenként legalább egyszer szemrevételezte a tanulóifjúság testi állapotát, a legutóbbi ellenőrzés óta bekövetkezett növekedését, korához képest elért fejlettségét.

Emlékszem a hajak tisztaságának ellenőrzésére, szemgyulladás elleni kenőcsök kiosztására. Akkoriban ritkán lehetett látni túlsúlyos gyermekeket, inkább az ellenkezőjét.

De nagy járványokra, látványos megbetegedésekre nem emlékszem. Kilábalva a gyerek- betegségekből, a háborús évek minden nehézségéből, szaladgáltunk, tornásztunk, úsztunk, korcsolyáztunk, bicikliztünk eleget ahhoz, hogy a padban görnyedő, nem egyszer vézna gyerekekből a serdülőkorban szép fiatal lányok fejlődjenek.

Három éves korunknál régebbre nem nagyon tudunk visszaemlékezni. Pedig még a háború előttről valók a lovaskocsik emlékképei, a lovak patkóinak csattanásai az utcák kövezetén. Ilyen régi kép a kisbíróé, aki dobolással hívja fel magára a figyelmet: „Közhírré tétetik...” valami fontos közügy, ami a lakosságot érinti. Vagy a kéményseprőké, a boltok inasaié. Piacnapokon a „bejáró” túrót, vajat, tojást, csirkét, kacsát a megszokott házakhoz szállító bőszoknyás asszonyoké. Meg a rikkancsé, aki végigkiáltja az utca hosszán: „Világosság, Kisújság!”

Ismerős látvány az irgalmasrendi apácák imbolygó, keményített, hatalmas fejfedője, a ferencesek sodrott övvel összefogott barna csuhája. A tóraiskola hallgatóinak göndör fürtjei, a vallásos zsidóasszonyok parókaviselete.

Lovas- és motoros járművek is láthatók az utcákon, néhány személyautó is. Jellegzetes, letűnt szállítmány a „szikvizes” lovaskocsi, vagy a jegesé, ami hatalmas tömbökben jeget szállított a házi jégszekrények számára nyár közepén is, a télen kivágott és vermekben elraktározott darabokból. Ősszel befordulnak a fásszekerek, a szénszállítmányok minden utcába, minden házba behordják, vagy a pinceablakon lerakják a téli tüzelőt. Külön munkakör a fafürészelés, favágás, fuvarozás.

Sok házhoz a lisztet is zsákokban szállítják, főleg ott, ahol a búzát megtermelik és megőrletik a család számára. Nem kilónként veszik a lisztet, hanem zsákokban tárolják, az erre a célra épített szellős kamrákban, ahogy szétterítik a diót a padláson, a krumplit, répát homokba dugják a pincék mélyén, hogy ki ne csírázzon unalmában a télen.

A nyár hatalmas befőzésekkel telik; végén glédában állnak a kamrák polcain a paradicsomos, befőttes, lekváros, rumosmeggyes, uborkás, káposztás készítmények. Hiszen élelmiszeripar még alig van, de a háziasz448