Lapok Pápa Történetéből, 2004
2004 / 2-3. szám - Czirók Viktória Eszter: Pápai emlékek
szonyok nincsenek másutt állásban, mint a saját házuk táján. Otthon sütik a kenyeret majd’ minden háznál, pontosabban a péknél sütik meg az otthoni kenyértésztát, legalább egy hétre valót, hiszen ezt a munkát nem lehet naponta újrakezdeni. Ez a kenyér nem szárad ki másnapra, nem savanyodik meg egy hét után sem. A családanya, ha megszegi, keresztet rajzol rá a késével, a földre esett kenyérdarabról lefújják a port és megcsókolják. A kenyér szent, naponta imákba foglalják. A tél legízletesebb eseménye a disznóvágás, városon is űzik. Az udvarokon felállított füstölőkből halvány füst tekeredik az ég felé, jelezve, hogy a húsvásárlás gondját elverték egy darab időre ebben a házban. Még nem szeretnek étolajjal főzni, takaros, kékzomán- cos zsírosbödönök sorakoznak a „spájzban” a földön, a befőttekkel megrakott polcok alatt. Sütés-főzés nem gáztűzhelyen történik, hanem fa- vagy széntüzelésű, zománcozott tűzhelyeken, amelyek a konyhát is bemelegítik télen, sajnos nyáron is. A házimunka egy része nehéz, fárasztó és piszkos tevékenység ebben az időben, főleg a tüzelés, hamuzás miatt. Sok helyen nincs víz a lakásban, kútról, vagy udvari vízcsapról kell hordani a vizet, a piszkosat pedig vödrökben kihordani a kinti lefolyóba. Mosógép nélkül a mosás is nehéz, fárasztó munka. Mosónők segítik a háziasszonyokat, házról házra járnak, ritkábban mosnak, sokat. A hímzett ágyneműt, asztalneműt kékítővel öblítik, keményítik, aminek a vasalása külön tudomány. A férfiingek között is van keményített, a női ruhák között is minden, ami pamutáru; a háború előtt még a faszénnel megrakott öntöttvas vasalókkal dolgoztak. A mosónők egyben vasalónők is, ha kell, lendülettel lóbálva a nehéz vasalókat, hogy a szén tüzet fogjon, melegedjen a vasaló. Amelyik család teheti, segítséget fogad, fiatal lányt a környékbeli falvakból, aki néhány év alatt a városi családnál élve megkeresi a kelengyére valót, megtanul más, polgárosodott életvitelt, másféle, változatosabb főzést, szebb tálalást. Egy mai kislakásban el se fémének azok az eszközök, amik a háztartáshoz kellettek gyermekkoromban. A hatalmas gyúródeszka, sziták, a lekvárfőző lábasok, a mosóteknők. Tisztán emlékszem a mozira is. A mozi ugyan a felnőttek szórakozása, de a gyerekekről sem feledkeztek meg: Disney hímeve és filmjei már városunkba is eljutottak. Hófehérke, Donald kacsa és társaik a közönség kedvencei. A legkisebbeket is beengedik tehát a moziba - kísérőjükkel - a filmhíradó és a nagyfilm között 10-15 percre, míg kitart egy kisgyermek figyelme és egy rajzfilm lefut, miközben a felnőtt közönség a büfét látogatja. Hamar felfedezem én is ezt a tüneményes szórakozást és rendszeresen kikövetelem a „kimenő”, nagy fehér masnit a hajamba, mint a moziba járás előkelő kellékét. így kiöltözve, általában a dajkám kíséretében, aki fiatal lévén éppúgy élvezi a látványosságot, mint jómagam, átmegyünk a közeli moziba. Maradnánk tovább is, megdupláznánk, ha lehetne, de máris kezdődik a nagyfilm, a gyerekeknek semmi keresnivalójuk sincs itt tovább. Harmadnap újra kezdjük! Valószínű, Hófehérke látványa váltja ki belőlem azt a jövőre vonatkozó kijelentést, „ha nagy leszek, csipkeszobám lesz!”, amit olyan magabiztosan állítok, hogy bekerül a családi legendáriumba. Kedvenc téli tevékenységem a mozival talán egyidőben felfedezett képes- és mesekönyvek lapozgatása, nézegetése, általában a szőnyegen térdepelve a heverőn kinyitott könyv előtt. Ezek a könyvek ugyanis akkorák, hogy nem is tudná tartani őket egy kisgyerek. Vastag kartonból készülnek, ráragasztott színes papírlapokról lehet megcsodálni Dörmögö Dömötört, Zebulont és Dorkát, hogy csak a legkedvesebbeket említsem. A könyvek néha leporelló formán vannak kiképezve, harmoni- kaszerűen felállíthatok a padlón, ilyenkor a fele történet egyszerre látható, a másik feléhez csak meg kell fordítani az egészet. Elég magányos gyerek vagyok, testvérem csak jóval később születik, s ha a felnőtteket már kifárasztom a kérdéseimmel, kezembe nyomnak valami „olvasnivalót”. Az egyik leporelló teljes hosszában az ördögök gonoszságát mutatja be, kihangsúlyozva, hogy az engedetlen, rossz gyerek előbb-utóbb a zsákmányuk lesz. Abrázatuk, mozgásuk, sokasá449