Lapok Pápa Történetéből, 2004
2004 / 1. szám - Huszár János: Bevezető dr. Csoknyay József Késői rekviem című művéhez
kíséretében helyezte el: „A legerősebb sziklafalnál is erősebb a hazaszeretet!” Az építkezés nyomban megkezdődött, s jó egy év alatt elkészült az intézet épülete. Homlokzatára művészien kiképzett domború címer került, s ez a felirat: „M. KIR. ÁLLAMI TANÍTÓ KÉPEZDE”. Az új épületben 1900. szeptember 1-jén 14 tanártestületi tag jelenlétében nyitotta meg az 1900/1901. tanévet Szováthy Lajos igazgató. Az intézet oktató-nevelő munkája, irodalmi, ünnepi rendezvényei, sportversenyei korán ráirányították az elöljáró hatóságok és a város közönségének figyelmét, érdeklődését. Kiemelkedett az intézet ifjúságának önképző- köri munkája. Az önképzőkör keretében múzeumot is létesítettek. Két időszaki lapot is szerkesztettek. Az intézet ének- és zenekara jelentős tényező lett a város kulturális életében. A tanári testület célkitűzése: „A nevelés mint dús talaj táplálja a tanulás magvait; növelje a tudás csemetéit, tegye gyümölcsözővé a tudományok erejét.” A gyakorló elemi népiskola az 1898/99-es tanévben nyílt meg. Kezdetben ez is az Ó- kollégiumban volt elhelyezve. Öt osztályú, osztatlan elemi iskola volt, vezetője Ligárt Mihály neves pedagógus. Az intézetnek az 1902/1903. iskolai évben már 192 növendéke volt; legnépesebb az egész országban. A felügyeleti hatóságok nagy elismeréssel szólnak az intézet munkájáról. Az 1904. évtől kezdve a minisztérium nyári tanítói továbbképző tanfolyamokat szervez az intézetben. Az 1905/1906. tanév végén Pethes János lévai igazgató került az intézet élére. Pethes széleslátókörü pedagógus, nagyműveltségű tankönyvíró. Működése alatt az intézet fénykorát élte. Felismerte a gyakorlóiskola fontosságát; bevezette a lélektani megfigyeléseket. Kiváló emberi egyéniségéről, értékes munkásságáról Pozsgainé Aradi Mária főiskolai docens készített tartalmas egyetemi szakdolgozatot. A több mint másfél évtizedes egyenletes pedagógiai munkát az első világháború eseményei erősen megzavarták. Legtöbb nehézséget a tanárok, tanulók katonai szolgálata jelen tette. Az 1917/1918. tanévben igen erősen megcsappant a tanulólétszám, de aztán a következő tanévben hirtelen 200 főre emelkedett, mivel a megszállt területek tanítóképzőiből idesereglettek a növendékek. A tanári létszám is megemelkedett 14 menekült tanárral. A tanítványok közül 60 hősi halottja volt az intézetnek. Szép emléktáblájukat Turchányi László szobrászművész készítette, s az épület főbejáratánál helyezték el. A második világháború során pusztult el. Az intézet élete a két világháború közt zavartalan volt. A kiváló tankönyvíró igazgatót, Sarudi Ottót 1922-ben a tanítóképző-intézetek kir. főigazgatójává nevezték ki. Irányítása alatt az ország tanítóképzői sokat fejlődtek. Utódai közül kiemelendő Szemerédi János és dr. Csekő Árpád igazgatói, Gergely Ferenc gyakorló-iskolai tanítói munkássága. Működésük alatt szoros kapcsolat létesült az intézet és a megye elemi iskolái között. Az intézet a tanítói továbbképzés kiemelkedő bázisa lett. A második világháború eseményei súlyos nehézségeket okoztak az intézet életében. 1944-ben az összes helyiséget magyar hadikórház céljára foglalták le. 1945. március 26- án a bevonult szovjet hadsereg vette igénybe az épületet katonai célra. A tanári testület 1945. április 26-án - kevés tanulóval ugyan - megkezdte a tanítást. Épület hiányában az osztályok előbb a városból elmenekült Hamuth János polgármester tókerti házában, majd a város három különböző tanintézetében nyertek elhelyezést. A felszerelés jórészt elpusztult. Zala István c. igazgató nyugdíjazásával megüresedett igazgatói állásra dr. Csoknyay József kőszegi ált. tanítóképző intézeti tanári nevezték ki. A hivatalos átadás - épület, felszerelés hiányában - 1946. december 4-én történt. A szovjet katonai parancsnokság 1947. március 10-én adta vissza a háborús események során lerongyolódott épületet. Az intézet tanárai, tanulói három héten át őrizték éjjel-nappal, hogy a további rongálódástól megóvják. A hivatalos bizottság a háborús károkat 266.661 aranypengőre becsülte. Nehéz feladat várt tehát a tantestületre: az épület újjáépítésére, felszerelésének pótlására. 444
