Lapok Pápa Történetéből, 2004

2004 / 1. szám - Huszár János: Bevezető dr. Csoknyay József Késői rekviem című művéhez

nek 63 évéből néhány fontosabb eseményt felvillantsunk. Pápán a református főiskola keretében 1876-tól működött egy Pedagógiai Seminá- rium, amely 1886-ban önállóságot nyert. A református egyházkerület azonban ezt az in­tézményt ,.azon célból, hogy főgimnáziumát, theológiai akadémiáját kellő színvonalra emelhesse”, 1890-ben megszűntette. Mivel azonban Veszprém, Fejér, Vas, Komárom megyék területén nem működött tanítóképző intézet, a megyék elemi népiskolái nagy hi­ányt szenvedtek képesített tanítókban. Ezért magasabb egyházi és állami vezetők utánjárására, sürgetésére dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kiadta 1896. július 8-án kelt 32.819. számú rendeltét, amelyben ez áll: „Pápán az 1896/97. iskolai év elején magyar tannyelvű, magyar királyi tanítóképző intézetet állítok.” A miniszter 1896 szeptemberében kinevezte Szováthy Lajos Csáktornyái tanítóképző intézeti tanárt az intézet első igazgatójává. Szováthy Lajos igazgató a Pápai Lapok 1896. évi 52. számában az alábbi lelkes nyi­latkozatban értesítette Pápa város közönségét: „Ezeréves múltunk nagy ünnepén hazánk géniusza örömkönnyeket sírt. s ebből egy csepp e városra esett... kies magyar Athénénk ősi fényben ragyogó kultúrintézményeinek aranyfonalára fűződött - a tanítóképezde.” Szép jelenetet idéz fel a református egy­házkerület 1896. évi szeptember havi közgyű­lésének jegyzőkönyve: „Vargyas Endre kir. tanfelügyelő az újon­nan felállított tanítóképezdének az első tanév­re felvételi vizsgával felvett 40 növendéke élén a tanácsterembe vonul, köszönetét fejezi ki Onagyméltóságának. Tisza Kálmán egy­házkerületi főgondnok úrnak az állami tanító­képző intézet létesítése érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért.” Mivel az intézetnek önálló épülete még nem volt. működését a református O-kollé- giumban kezdte meg 1896. szeptember 15-én. Ennek a híres kollégiumnak voltak egykor diákjai Petőfi. Jókai. Kerkápoly. Méltó helyen indult tehát az új pedagógusképző intézet! Ebben az épületben működött 4 évig, 1900. augusztus 24-ig. teljes kifejlődéséig. Iktassuk ide az első tanári kar névsorát: Szováthy Lajos igazgató, Répay Dániel se­gédtanár, Gáthy Zoltán óraadó, Herz Dávid óraadó, K. Tóth Pál óraadó Heinrich Gyula r. kát. hitoktató, Kiss József ref. hitoktató, Ma­dár Mátyás ev. hitoktató, Payr Sándor ev. püspöki titkár, Róth M. Á. izr. hitoktató. Az első tanulók Szatmár, Veszprém, Fejér, Heves, Komárom, J. N. Kun-Szolnok, Győr, Tolna, Sopron, Vas, Zala, Nyitra, Baranya, Maros-Torda, Csongrád megyékből jöttek; még Budapestről is érkezett két tanuló. Ez a hatalmas beiskolázási terület mutatja a széles­körű érdeklődést az új tanítóképző iránt. Az intézet önálló épületének ügyében is megkezdődtek és állandóan folytak a tárgya­lások. Pápa város képviselőtestülete a Do­hány-gyár mellett kiszemelt területet ajánlotta fel az intézet telkéül. Ez a telek a vasútállo­más épületének szomszédságában feküdt. Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter azonban azzal az indoklással, hogy a tanító­növendékeket földművelési oktatásban is kell részesíteni, a város végén elterülő 5 kát. hold mocsaras területet javasolta megvételre. A tanári testület imponáló bátorsággal szállt szembe ezzel a javaslattal. Pedagógiai, higiéniai, erkölcsi és közgazdasági érvekkel kimutatta, hogy az új épületnek a városból való kivitele helyrehozhatatlan hiba lenne. Bár a tiltakozás nem járt eredménnyel, annyit mégis elért, hogy a vásártér északi részéből hasítottak ki 6134 a-ölnyi területet, s ezen a telken történt meg 1899. június 17-én az inté­zet új épületének ünnepélyes alapkőletétele. „Gyönyörű, napfényes időben vonult ki pontban 5 órakor az Ó-kollégiumból az inté­zet három osztályának 157 főből álló növen­dékserege ... az igazgató és a tanári kar kísé­retében az építkezési területre.” Az alapkőle­tételre az építési vállalkozó remekművű ezüstkalapácsot készíttetett”, amelyre gyö­nyörű betűkkel ez van vésve: „Használtatott 1899. évi június 17-én a Pápai Állami Tanító- képezde alapkőletételénél.” Az ünnepségre igen nagyszámú közönség gyűlt egybe: ott volt a város, a megye vezető­sége. Az intézet 100 tagú énekkara a Himnusz éneklésével nyitotta meg az ünnepséget. Az első téglát Szováthy Lajos igazgató e szavak 443

Next

/
Oldalképek
Tartalom