Lapok Pápa Történetéből, 2003

2003 / 5-6. szám - Mészáros Gyula: A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története

következő században úgyis a bolsevizmus lesz az úr Európában, mely az angolokat is el fogja seperni. Ha a magyar intelligencia nem (megy - M. Gy.) elébe a bolsevizmusnak s nem lesz már most bolsevista, úgy ki fogják irtani, és a magyarság vezető réteg nélkül ma­rad” stb. Miután meggyőződésem, hogy a jövőben a bolsevista törekvések még a germán hegemó­niánál is nagyobb veszélyt fognak jelenteni Európa, de különösen Anglia részére, s a fenti aggasztó propagandatevékenység nem csak a magyarság soraiban, hanem a többi menekült nemzetiségek köreiben is erősen jelentkezik, szükségét érzem erre felhívni a figyelmet. A menekült magyarság köreiben különösen az okoz nyugtalanságot, hogy egy pár - kü­lönben jó magyar hazafi - volt liberális politi­kusunk is erősen hajlik ama lehetőségek felé, hogy Magyarország véglegesen bolsevista érdekeltségben fog maradni. Ennek a bizonyí­tására csatolom Nagy Vilmos volt miniszter és Hennyei Gusztáv volt külügyminiszter ere­deti másolatban megszerzett memorandumát, amelyet az amerikai megszálló erők parancs­nokához nyújtottak be. (1. sz. melléklet.) B. / Az 1914-18-as világháborúba Magyar- ország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia tagállama, akarata és érdekei ellenére sodró­dott bele, s bár e háború előidézésében Ma­gyarországnak semmi bűnös szerepe nem volt, a Trianoni Békeszerződés a háborúban elbukott nemzetek között minket sújtott leg- kegyetlenebbül — megfosztva 1000 éves ha­zánk területének 2/3-ad részétől -, mert a győztes nagy nyugati nemzetek közül senki sem ismert bennünket s eme nagy nemzetek között senki sem volt barátunk, védelmezőnk. C. / A világháborút követő húsz esztendő­ben, mint vezérkari tiszt láttam és magam is tevékeny munkása voltam annak a hallatlan erőfeszítésnek, amellyel elesett, megcsonkí­tott és kifosztott kis nemzetünk saját erejéből igyekezett talpra állni s kapcsolatokat keresni a nagy nemzetekkel, főleg az angol biroda­lommal. Sajnos eredménytelenül, mert meg­akadályozott ebben először a kisantant, majd földrajzi helyzetünk, mely a reánk nézve vég­zetesen megerősödött Germán Nemzeti Szo­cialista és szláv bolsevista malomkövek kö­zötti reménytelen őrlődésre és pusztulásra ítélt bennünket. D. / Bár a földrajzi adottságunkból szárma­zó helyzetben, tehetetlenségünkből kifolyó­lag, a most befejeződött háborúban is, mint történelmünk folyamán számtalanszor, ismét földönfutók lettünk, világosan látom, hogy a germán óriás leterítésével most kb. egy évszá­zadra megnyílt a lehetőség, hogy végre a kis magyar nemzet nyugat felé is érzelmi politikát kezdhessen. Vagyis kormányzó urunk és a magyar nemzet túlnyomó többségének ama résztörekvése, hogy sorsát az angol nemzetre bízza, megvalósulhat, ha eme törekvésünk megértésre és támogatásra talál. E. / Az angol hadsereg tagjaival érintkezve tapasztaltam, hogy a tisztikar és a legénység zöme vajmi keveset tud rólunk, helyzetünkről és küzdelmeinkről, bár 14 millió lélekszá­múnk és földrajzi helyzetünk folytán a kis nemzetek között számottevő tényezők va­gyunk. Amit tudnak, azt a háborús propagan­da tükrében látják, erről pedig tudjuk, hogy egy nemzet igazságos megítéléséhez nem elegendő és nem alkalmas. Az angol hadsereg tagjai lépten-nyomon felteszik a kérdést, hogy ha a németség ellenségünk volna, miért harcoltunk a bolsevizmus ellen, miért nem láttunk bennük felszabadítókat és miért me­nekültek a magyar tömegek a bolsevizmus elől. Erre a kérdésre is választ kell adjon jelen felterjesztésem, bár véleményem szerint erre a legmeggyőzőbb válasz az a személyes ta­pasztalat lesz, melyet az angol hadsereg tag­jai szerezni fognak, ha a megszállási zónát kelet felé, az oroszok által kiürítendő terüle­tekre kiterjesztik. Fenti indokok után az alábbiakban logi­kus sorrendben ismertetem a magyar poli­tika eseményeit 1938-tól 1945-ig, majd vá­zolni fogom a kibontakozás lehetőségét ab­ban az esetben, ha az angol diplomácia ter­veibe Magyarországnak angol érdekterü­letbe való bevonása beilleszthető. AJ A Magyarországon 1938 óta lezajlott történelmi események megítéléséhez ismerni kell azokat a földrajzi és politikai adottságo­kat, melyek Magyarország helyzetét 1919— 1938 között megszabták. 431

Next

/
Oldalképek
Tartalom