Lapok Pápa Történetéből, 2003
2003 / 5-6. szám - Mészáros Gyula: A vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy 1945. július 1-i memorandumának története
következő században úgyis a bolsevizmus lesz az úr Európában, mely az angolokat is el fogja seperni. Ha a magyar intelligencia nem (megy - M. Gy.) elébe a bolsevizmusnak s nem lesz már most bolsevista, úgy ki fogják irtani, és a magyarság vezető réteg nélkül marad” stb. Miután meggyőződésem, hogy a jövőben a bolsevista törekvések még a germán hegemóniánál is nagyobb veszélyt fognak jelenteni Európa, de különösen Anglia részére, s a fenti aggasztó propagandatevékenység nem csak a magyarság soraiban, hanem a többi menekült nemzetiségek köreiben is erősen jelentkezik, szükségét érzem erre felhívni a figyelmet. A menekült magyarság köreiben különösen az okoz nyugtalanságot, hogy egy pár - különben jó magyar hazafi - volt liberális politikusunk is erősen hajlik ama lehetőségek felé, hogy Magyarország véglegesen bolsevista érdekeltségben fog maradni. Ennek a bizonyítására csatolom Nagy Vilmos volt miniszter és Hennyei Gusztáv volt külügyminiszter eredeti másolatban megszerzett memorandumát, amelyet az amerikai megszálló erők parancsnokához nyújtottak be. (1. sz. melléklet.) B. / Az 1914-18-as világháborúba Magyar- ország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia tagállama, akarata és érdekei ellenére sodródott bele, s bár e háború előidézésében Magyarországnak semmi bűnös szerepe nem volt, a Trianoni Békeszerződés a háborúban elbukott nemzetek között minket sújtott leg- kegyetlenebbül — megfosztva 1000 éves hazánk területének 2/3-ad részétől -, mert a győztes nagy nyugati nemzetek közül senki sem ismert bennünket s eme nagy nemzetek között senki sem volt barátunk, védelmezőnk. C. / A világháborút követő húsz esztendőben, mint vezérkari tiszt láttam és magam is tevékeny munkása voltam annak a hallatlan erőfeszítésnek, amellyel elesett, megcsonkított és kifosztott kis nemzetünk saját erejéből igyekezett talpra állni s kapcsolatokat keresni a nagy nemzetekkel, főleg az angol birodalommal. Sajnos eredménytelenül, mert megakadályozott ebben először a kisantant, majd földrajzi helyzetünk, mely a reánk nézve végzetesen megerősödött Germán Nemzeti Szocialista és szláv bolsevista malomkövek közötti reménytelen őrlődésre és pusztulásra ítélt bennünket. D. / Bár a földrajzi adottságunkból származó helyzetben, tehetetlenségünkből kifolyólag, a most befejeződött háborúban is, mint történelmünk folyamán számtalanszor, ismét földönfutók lettünk, világosan látom, hogy a germán óriás leterítésével most kb. egy évszázadra megnyílt a lehetőség, hogy végre a kis magyar nemzet nyugat felé is érzelmi politikát kezdhessen. Vagyis kormányzó urunk és a magyar nemzet túlnyomó többségének ama résztörekvése, hogy sorsát az angol nemzetre bízza, megvalósulhat, ha eme törekvésünk megértésre és támogatásra talál. E. / Az angol hadsereg tagjaival érintkezve tapasztaltam, hogy a tisztikar és a legénység zöme vajmi keveset tud rólunk, helyzetünkről és küzdelmeinkről, bár 14 millió lélekszámúnk és földrajzi helyzetünk folytán a kis nemzetek között számottevő tényezők vagyunk. Amit tudnak, azt a háborús propaganda tükrében látják, erről pedig tudjuk, hogy egy nemzet igazságos megítéléséhez nem elegendő és nem alkalmas. Az angol hadsereg tagjai lépten-nyomon felteszik a kérdést, hogy ha a németség ellenségünk volna, miért harcoltunk a bolsevizmus ellen, miért nem láttunk bennük felszabadítókat és miért menekültek a magyar tömegek a bolsevizmus elől. Erre a kérdésre is választ kell adjon jelen felterjesztésem, bár véleményem szerint erre a legmeggyőzőbb válasz az a személyes tapasztalat lesz, melyet az angol hadsereg tagjai szerezni fognak, ha a megszállási zónát kelet felé, az oroszok által kiürítendő területekre kiterjesztik. Fenti indokok után az alábbiakban logikus sorrendben ismertetem a magyar politika eseményeit 1938-tól 1945-ig, majd vázolni fogom a kibontakozás lehetőségét abban az esetben, ha az angol diplomácia terveibe Magyarországnak angol érdekterületbe való bevonása beilleszthető. AJ A Magyarországon 1938 óta lezajlott történelmi események megítéléséhez ismerni kell azokat a földrajzi és politikai adottságokat, melyek Magyarország helyzetét 1919— 1938 között megszabták. 431