Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
Az első különbségre — az utazás vasút általi megkönnyebbedése kapcsán — már történt utalás Pápa és Nyíregyháza viszonylatában. Ha Szombathelyt is bevonjuk a vizsgálatba, meglepő módon annak adatai inkább a szabolcsi településhez állnak közelebb, mint Pápához, legalábbis az '50-es évekig. A vizsgált évek közül 1857 az első olyan, amikor Szombathelyről 2- nél többen utaztak Füredre (9-en), Nyíregyháza esetében az első ilyen vizsgált év 1872 (5 fő). Ezek az adatok ismét azt erősítik meg, hogy a reformkor éveiben azért (is) volt nagy a pápai fürdővendégek száma, mert a város közel feküdt Füredhez. Amint a fejlődő infrastruktúra következtében a másik két város hátránya valamelyest kiegyenlítődött, igazán szignifikáns különbség már nem volt a három településről érkező látogatók száma között. Ha azt vizsgáljuk, hogy a három településről érkezők többségének társadalmi helyzete között van-e valamiféle jellemző eltérés, igennel kell válaszolnunk. Pápán — ahogy már esett róla szó fentebb — a kereskedőréteg mellett a tanárok voltak azok, akik mindvégig karakterisztikusan jellemezték a pápai fürdővendégek társaságát. Ugyanez természetesen nem mondható el Nyíregyházáról, ahol a polgári középrétegek értelmiségi, hivatalt viselő képviselői mellett a kereskedők azok, akik viszonylag nagyobb létszámban látogatták Füredet. Szombathely esetében nem ennyire jellemző a kereskedőréteg, a 19. század második felének vizsgált éveiben viszont annak mondható a birtokosoké, majd a kiegyezést követő időszakban a jogi és más értelmiségé. Összességében ismételten azt állapíthatjuk meg, hogy Füred már a kiegyezést megelőzően is, majd azt követően, különösen a 19-20. század fordulóján mindinkább a városi, müveit, hivatalt viselő, kereskedő, jól képzett polgári középréteg fürdőjévé lett, fokozatosan veszítve a reformkori arculatát még erőteljesen meghatározó regionális jellegéből. A közlekedés fejlődése távolabbi vidékekről is fokozottan vonzotta a látogatókat a jeles fürdőhelyre, jellemző, hogy e látogatók döntő többsége is e rétegekből került ki. Ez a tendencia viszont nem csupán e három település, Pápa, Nyíregyháza és Szombathely fürdőlátogatói esetében figyelhető meg, hanem a füredi fürdőközönség egészét illetően is. 9. Utazás Füredre Mivel abban, hogy Pápáról hosszú ideig nagyszámú vendégsereg látogatta Füredet, komoly szerepet játszott a városnak a fürdőhelyhez való közelsége is, vázlatosan nem fölösleges áttekinteni a fürdő megközelítésének lehetőségét a vizsgált időszak során. „Pápáról igen szép útja van Bala- tonfürednek a Bakony hegységein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az.”167 — írta az ugyancsak pápai illetőségű Váli Mari arra emlékezve, amikor Jókai Mórral látogattak el a fürdőre, pedig Pápa mai fogalmaink szerint igazán nincs messze Füredtől. Általánosságban is igaz, hogy ami a 19. század közepének közlekedési viszonyairól elmondható, az jellemezte a Füredre való utazást is: azaz körülményes, lassú és meglehetősen kényelmetlen volt. Másfelől viszont Füred fekvése az országban viszonylag központinak volt mondható, főleg ha az erdélyi fürdőkhöz viszonyítjuk, így nem esett távol a fontos útvonalaktól. Döntő fontosságú volt e tekintetben a Pápáról könnyen elérhető Veszprém közelsége. Ennek jelentősége akkor mutatkozott meg igazán, amikor a 19. század derekától kezdve Füred fokozatosan kezdte levetkőzni a regionális vonzáskörű fürdő jellemzőit. Szerencsés helyzetet teremtett, hogy a posta személyszállító járatai már az 1830-as években érintették a fürdőhöz közeli Veszprémet, ahonnan a füredi fürdőidény idején (május 15-től szeptember 15-ig) a kocsi továbbment Füredig.168 Mivel Pápáról nem volt nehéz megközelíteni a megyeszékhelyet, e postajárat révén a pápaiak is könnyen utazhattak tovább Veszprém érintésével a fürdőhelyre. 1846-ban a menetrend szerint Budáról 19 órakor indult a kocsi és másnap 5 órakor ért Veszprémbe.169 A fürdő vonzerejében rejlő anyagi lehetőségeket több fuvarozó is felismerte, így 1838-tól Budáról már magán-postakocsi is közlekedett Füredre, de csupán az utazás szervezettsége javult, rövi167 Váli, 1955. 156. 168 Czére, 1997. 83. 169 Czére, 1997. 83. 363
