Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
debb nem lett az útra fordítandó idő. Akinek tellett rá, az egyenesen a lakóhelyéről is nekivághatott Fürednek bérelt vagy saját kocsival, ám ezzel a lehetőséggel leginkább csak a dunántúliak éltek, az ország más vidékeiről célszerűbb volt Pest-Budát megközelíteni és onnan továbbutazni. Az út ára ekkortájt Pesttől Füredig — Zákonyi Ferenc számítása szerint — mintegy 5 forint lehetett, figyelembe véve az 1839-ben kinyomtatott távolságtábla adatait és a díjszabásokat.170 Ez a távolságtábla szintén az utazás megkönnyítését szolgálta, tartalmazta valamennyi jelentősebb környező helység sőt puszta nevét, valamint azoknak Füredtől való távolságát. A tábla száraz adatait fennkölt mondatok vezették be: „Nagy köszönet, sőt örök emlékezet illeti a' fent kitett O Méltóságát, a' ki ezen Táblát, önként való lelkes ajánlása következtében, 240 fi. p. pénzbeli költségen kinyomtatni méltóztatott, és így a Füredi de messzebb terjedő Környéket is, egy olly kömyülállásos Távolság Táblával szerencséltette, 's ajándékozta meg, a' millyennel minden Városnak, sőt Pusztáknak is kellene bírni.” Valójában e mögött is jól megfontolt üzleti érdekek rejlettek, hiszen a „fent kitett Ő Méltósága” nem mást takart, mint Horváth Jánost, a Füreden jelentős javakat bíró Szentgyörgyi Horváthok egyikét, akit saját jól felfogott érdeke is vezetett a tábla kinyomtatásában. A füredi közlekedést az első balatoni gőzös, a Kisfaludy vízre bocsátása lendítette fel. 1847- től naponta közlekedett a hajó felváltva Keszthely és Kenese között oda-vissza érintve Füredet is. A magánkézen levő kocsijáratok ettől kezdve Kenesére vitték az utasokat, akik a gőzössel utaztak tovább. Pest ezzel jóval közelebb került Füredhez. A Füredre utazók egyébként is szívesebben választották ezt az utazási formát, hiszen a kényelmetlen kocsiút helyett szinte felüdülést jelentett (legalábbis derűs időben) a hajóút, már csak a Balaton-parti táj látványa miatt is. A legnagyobb előrelépés a vasút megjelenése volt. 1863-ra elkészült az úgynevezett „déli vaspálya”, azaz a Pest-Nagykanizsa vasútvonal. Ez érintette az akkor még jelentéktelen Siófokot 170 Zákonyi, 1988.414. 171 Tábla, 1838. 172 Horváth. 1848.27. is , ahonnan a füredi fürdőre utazók az immár kompként működő Kisfaludy fedélzetén kelhettek át Füredre. Mi több, a Füredre való átkelés már a déli vasút teljes vonalának befejezése előtt lehetővé vált, bár ekkor még nem Siófokról, hanem Szántódról173 174 vágott neki a Balatonnak a gőzös: „A balatoni fürdőélet számára is előnyös forgalmi kapcsolatot teremtett az új vonal. Az 1861-es fürdőidény megkezdésekor örömmel állapították meg a fürediek, hogy a vasút Füredet is közelebb hozta a fővároshoz. A Füredre igyekvő furdővendégek Szántódig utaztak leginkább vonattal, Szántód és Füred között szeptember 15-ig a „Kisfaludy” gőzös teremtett kedvező kapcsolatot.”175 Hogy ennek a ténynek mekkora jelentősége volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vasúttársaság is ezzel a hírrel igyekezett reklámozni az új vasútvonalat: „Folyó julius 6-ától kezdve a nyári idő alatt minden szombaton fog egy személyvonat Fehérvárról Szántód-Füredre a Budáról jövő 7-ik számú vonattal kapcsolatban közlekedni. [...] mi által a tisztelt közönségnek alkalom nyujtatik Balaton-Füred fürdőhelyet kevés óra alatt meglátogathatni, minthogy Szántód Füred közti közlekedés gőzhajó által eszközöltetik.”176 Az utazási lehetőségek e fejlődése az ország számos településéről tette elérhetőbbé Füredet, ugyanakkor a hajó és a vasút épp a Balaton északi partján lévő — kvázi közel fekvő — helységekből való utazást nem tette gyorsabbá vagy könnyebbé, az maradt olyan, mint volt a megelőző évtizedekben. Az utazás viszonyairól érdemes idézni a füredi viszonyokat kiválóan ismerő orvost, Mangold Henriket: „A közlekedés Budapestről igen kényelmesen a Budapest—fe173 173 Maga Siófok csak 1866-tól rendelkezett állomással, okait Erdősi Ferenc foglalta össze: „Siófok részben útcsomópontként, részben Balatonfüred elérése érdekében és a kezdődő idegenforgalom funkciója miatt kapott állomást később, 1866-ban, Erzsébet királyné tervezett látogatása előtt.” Erdősi, 1989.352-353. 174 „Még Siófoknak sem volt az első két évben indóhá- za, mint ahogy a Szántód és Füred között a forgalmat lebonyolító Kisfaludy gőzös sem tudott Siófokon kikötni, csak a szántódi vasútállomás előtti "hajókiállóról", ahonnan híd vezetett a tóra, s csónakok vitték az utasokat a mély vízben álló hajókhoz.” Kanyar, 1983. 23. 175 Lovas, 1986. 12. 176 VHGy Bf Élvezeti vonatok 364
