Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
1884 1, Wendler László tanár 2, Borossy Dávid tanár 3, Tapeli Mihályné ügyédné 4, Dr. Fenyvesy Ferenc országgyűlési képviselő 5, Ányos Pál királyi aljárásbíró 6, Hunfalvi Bonaventura tanár 7, Winkler J. nevelőnő 8, Békássy Imre tanuló 1908 1, Fischer Gyula nagyker. 2, Népessy Károly ny. plébános 3, Kis József zongoratanár 4, Klein Adolfné magánzónő 5, Marton Dénes kir. szőlészeti és borászati felügyelő 1916 1, Kendi Ádámné ügyvédné 2, Mátyai Guidó bencés tanár 3, Eisler Béla kereskedő 4, Dukai Takács Jolán tisztviselő 5, Eixler Béla kereskedő 6, Rosenburg Henrikné kereskedőné A pápai fürdővendégek egészét tekintve három karakterisztikus réteg tapintható ki szinte a teljes vizsgált korszak során: a többségében, sőt szinte teljes egészében a zsidósághoz tartozó kereskedőké, a jogi végzettségű értelmiségé, illetve a tanároké. E helyt fontos hangsúlyozni, hogy utóbbiak között számosán egyházi pályán tevékenykedtek, de a statisztika kikerülhetetlen merevsége okán a Pápán tevékenykedő pap-tanárok tekintélyes hányada ide nyert besorolást. Ez az oka annak, hogy az egyháziak a fenti táblázat szerint csekélyebb létszámban képviseltették magukat. Túllépve tehát a statisztika szabályai diktálta határozott elkülönítésen, a fenti megállapítást oly módon szükséges módosítani, hogy jelentős részben az egyházi pályájuk során tanárként is tevékenykedő oktatók képviselték meghatározó mértékben a pápaiakat a füredi fürdőn. Mindhárom réteg esetében leszögezhető az is, hogy a fürdőközönség egészében is érzékelhető e rétegek kiemelkedő szerepe Füred fürdőközönségében, Pápa tehát szervesen illeszkedett az általános tendenciákhoz. Az a társadalmi réteg, amely a név szerint ismert fürdővendégek összességét tekintve a legtöbb vendéget adta, a kereskedőréteg: a vendégek 15-25%-a az összes tárgyévben innen kerül ki. Kissé talán meglepően hat, hogy már a reformkorban is ők vannak legtöbben — az elbeszélő források alapján nem ez a kép alakult ki a füredi vendégek társadalmáról. Az 1840-es években a legnagyobbrészt zsidó vagy német származású pestiek alkották a magját a későbbiekben is a Füredre látogató széles kereskedőrétegnek, amelynek soraiban azonban mindinkább helyet kaptak a fejlődő vidéki városok üzletemberei is. Társadalmi jelentőségük a polgárosulással párhuzamosan nőtt, vagyoni helyzetük pedig biztos alapját képezte annak, hogy állni tudják a — nem éppen alacsony — füredi költségeket. Az értelmiségiek közül különösen sokan bukkantak fel Füreden a jogi értelmiség, a 352
