Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
tekintélyes összeg gyűlt össze adakozások révén92). Ezek azok az évek, különösen a szabadságharcot megelőzőek, amikor még a Damay Kálmán, Eötvös Károly által nosztalgiával ábrázolt dunántúli táblabírák jelentős részét teszik ki a fürdőközönségnek, akik patriarchális nemesi életvitelükkel jellegzetes színt adtak Fürednek, mindaddig, amíg ezt a társadalmi réteget a változások ki nem szorítják a társadalom elitjéből. Az ebből is fakadó regionális jelleget igazolja, hogy az első néhány vizsgált évben jószerivel csak elvétve található a legtöbb vendéget adó települések között olyan helység, amely nem ezekben a megyékben, de legalábbis a Dunántúlon található. Ezek többsége olyan dunántúli település, amely nem olyan jelentős, mint Veszprém, Győr, stb., de közel van Füredhez. Ilyen például Kisfaludy Sándor lakóhelye, Sümeg, aztán Várpalota, Szilasbalhás, Keszthely, Körmend, valamint olyan dunántúli városok, amelyek országos jelentőségüket te- kinteve, felérnek az első néhány helyen álló településsel, ugyanakkor azonban távolabb fekszenek Füredtől: Sopron, Pécs stb. A legtöbb vendéget adó néhány város esetében döntő tényező a Füredhez való közelség. A közlekedési viszonyok javulásával ennek jelentősége csökkent, a kiegyezés utáni években azt láthatjuk, hogy a néhány nagyobb dunántúli város jelentős fölénye mindinkább apadóban van, az azokat követő városokból érkezett vendégek száma már nincs annyira leszakadva mögöttük, mint a korábbi években és a kisebb dunántúli településeket fokozatosan felváltják más országrészek fejlettebb, népesebb városai. A többi országrész települései közül elsősorban egy jól behatárolható, nagyjából a mai Magyarország keleti határa mentén fekvő, félhold alakú terület nagyobb városaiból keresték fel többen Füredet. Bács-Bodrog, Csongrád, Temes, Arad, Hajdú, Bihar, Szatmár megyék hagyományos jelentőségű központjai: Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debnem kívánták, ő-nekik is szintúgy számot adni, mint N. Zala vármegyének.” Gálos, 1+31.383. 92 „A’mit N. Tolna vármegye küldött, azt nem mint hatóság küldi: hanem némely azon megyebéli barátimnak és rokonimnak felszóllitására egy közgyűlési ebédnél íratott alá.” Gálos, 1931. 392. récén, Nagyvárad sorolhatóak ide. Ezek pozíciója az évek előrehaladtával mindinkább erősödött (kivéve a bácskai városokat: a '60-as évek után azok eltűntek a listáról, helyettük inkább felvidéki települések bukkantak fel), a századelő két vizsgált éve során pedig már egyértelműen kitűnik, hogy Füred elsődlegesen regionális vonzáskörü fürdőből egyre inkább egy bizonyos társadalmi réteg fürdőjévé vált. Ezt leginkább az 1908. és az 1916. évi adatok érzékeltetik, amikor a legtöbb vendéget adó települések listáján olyan városokat találunk mint pl. Nyitra, Homonna, Békéscsaba, Vác, Marosvásárhely, Nyíregyháza. Különösen feltűnő, ám korántsem meglepő a két Füredtől távol fekvő nagyváros, Kassa és Kolozsvár vendégeinek magas száma. Valamennyi tárgyév esetében egy nem magyarországi város is ott van a legtöbb vendéget adók között. Ez Bécs, amelynek lakosai állandó vendégnek számítottak Füreden. A császárváros kiemelkedik a Fürednek vendégeket adó külföldi települések közül is. Ezek között érdekességként megemlíthető New York, Tokió vagy a kanadai Vancouver, de igazán a német nyelvterületről (beleértve Cseh- és Morvaországot is) keresték fel rendszeresen nem magyar vendégek Füredet. Főleg osztrák (Linz, Klagenfurt, Graz, Krems, stb.), bajor (München, Nürnberg, Würzburg), szász (Drezda, Lipcse), cseh (Budweiss, Prága) és morva (Olmütz, Brünn) városok lakóit regisztrálták a bevallási jegyeken, de szerepelnek a listákon olyan távolabbi német városok is, mint Hamburg vagy Frankfurt am Main. Kiemelkedő még a szerbiai vendégek létszáma, különösen a belgrádiaké. Bár Füredet csakugyan a világ minden tájáról felkeresték, nemzetközi forgalma mégsem mondható jelentősnek és ez mit sem változott az évtizedek során,93 sőt figyelembe véve a német anyanyelvű, főleg a bécsi fürdővendégek döntő többségét a külföldiek között, itt is egyfajta regionális jelleg érvényesült. Ennek ellenpéldájaként röviden bemutatjuk az ausztriai 93 Lóczy István joggal állapította meg a 19. század elejére vonatkozóan: „A külföld érdeklődése a Balaton mellett Balatonfüred gyógyvizére és a keszthelyi gazdasági akadémiára irányult.” Lóczy, 1978/b. 1978/a 322. 344
