Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
fel a listára. A többiek adatiról így a létszámon kívül semmit nem tudunk. A legtöbben pedig nem egyedül érkeztek: a családtagok, valamint esetenként a személyzet létszáma pedig a statisztikában növelte az egy helységből érkezettek számát. így fordulhatott elő például, hogy 1840-ben Láng ott található a legtöbb vendéget adó települések sorában: a Füredet feltűnően kedvelő gróf Zichy család tagjai keresték föl nagyszámú személyzettel Füredet. Pest-Buda, illetve a későbbiekben Budapest lakosai közül került ki valamennyi tárgyévben a legtöbb fürdővendég. Ennek meglehetősen egyszerű a magyarázata. Pest- Budának a reformkorban, majd pedig később is egyedülálló gazdasági, kulturális jelentőségével bőségesen foglalkozik a szakirodalom. Magyarország e legfejlettebb, leginkább polgárosult, ugyanakkor a legtöbb lakossal rendelkező városa már az 1840-es években is egyedülállóan kiemelkedett az ország települései sorából. A hivatalos fővárossá való előrelépés és a két ikerváros, Óbuda és a Pest megyéhez tartozó Margitsziget Budapest néven történt egyesítése nyomán alig néhány év alatt pedig egy európai rangú, modern nagyváros jött létre, amelynek nyomasztó monopolhelyzete már a Trianon előtti Magyarországon is érezhető volt. Természetes tehát, hogy a Füreddel a vizsgált korszak mindenkori viszonyai között kedvező közlekedési összeköttetésben levő Pest-Buda (Budapest) lakói közül élvezték legtöbben a Füred nyújtotta örömöket. Nem szabad megfeledkezni a mentális tényezőről sem. A fürdő, mint polgári intézmény, a kiegyezést követő időkben elsősorban a polgárosuló, kapitalizálódó társadalom feltörekvő képviselőit, jogászokat, kereskedőket, ipari befektetőket, valamint a változó társadalmi rend által felduzzasztott városi hivatalnoki réteget vonzotta főleg: ezek tekintélyes része kötődött Budapesthez. A fővárosi fürdővendégek nagy számát e tényekkel összevetve, természetes, hogy Budapest ekkora fölényre tett szert és előnyét az évtizedek során nem csak megőrizte, hanem növelte is. Mindez csupán következménye Budapest fejlődésének, és újabb adalékul szolgál ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen ennek a városnak a jelentősége Magyarország 19-20. századi történetében. Pest-Budától eltekintve azonban a 19. század folyamán, különösen a század derekán (s bizonyosan az azt megelőző években is) Füred erősen regionális jellegű fürdő, ami még a fürdővendégek számára is nyilvánvaló és természetes volt: „Balaton-Füred s a Balaton gyönyörű tája, kivált Anna-nap körül, az ország vagyonosabb és nevezetesebb családainak, s a környék és szomszéd megyék lakóinak mulató és egészségedző helye volt.”88 89 Horváth Bálint 1848-ban megjelent munkája is említést tesz erről a tényről: „... nem csak a’ legnevezetesb fürdő helyek’ egyikévé: hanem a” szomszéd Veszprém, Fejérvár, ‘s Pest megyei lakosság 89 igen látogatott mulató helyévé is növekedett.” Huszár Imre 1863-ban a nyugati országrész fürdőjeként határozza meg Füredet: „Kevés család van Magyarország nyugoti részében, mely be merné vallani, hogy nem töltött legalább egy nyarat Füreden. Ez nálunk a bon-tonhoz tartozik.”90 Ez a jelleg a századvégen csökkenőben van, de igazán csak a 20. század elején mutatott erőteljesebb visszaesést, egészen levetkőzni azonban sohasem tudta Füred. A vizsgált évek közül 1916 kivételével valamennyi tárgyévben Veszprém adja Fürednek Pest-Buda után a legtöbb vendéget és az első tíz település között szinte mindig ott találhatóak a dunántúli városok közül Győr, Székes- fehérvár, Pápa, Nagykanizsa. Emellett, különösen a '40-es, de még az ‘50-es és ‘60-as években is a legtöbb kisebb település is, ahonnan ketten-hárman felkeresik Füredet a Dunántúl néhány megyéjéből kerül ki: Zala, Veszprém, Vas, Fejér, Somogy, Tolna és Bács megyéből (mindezt érdemes összevetni azzal, hogy a Kisfaludy-féle színház létrejöttét, mint testület, Zala, Bács, Veszprém és Vas vármegyék támogatták anyagilag91 és Tolnában is 88 Madarász, 1883. 32. 89 Horváth, 1848. 13. 90 Huszár, 1863. 63 91 „Bács, Veszprém és Vas vármegyék folyamodásomra a’ Füredi Színház’ felépülhetésére és alapulhatására segédkezöket úgy nyújtják, mint Hatóságok, Közgyűléseikben hozott végzéseik mellett, nem csak illendőnek, hanem kötelességemnek is tartom, noha ezt tőlem soha 343
