Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához
kényszerít, s alkalmat nyújt a halandóra áltáljában, az üdülőkre pedig kiválóan hasznos «magába térésre!» A keresztény egyháztól üdvözítőnek hirdetett e «magába szállási alkalmak» unalmasak ugyan, és sétálási csarnokok, társalgási s olvasó termek által akadályozhatok, s egyebütt a korral haladó fürdőkben gátoltatnak is, de a mi igazgatóságunk sokkal emberiebb, semhogy a természet rende ellen működve, még az üdvözülésre előkészítő egyetlen módot is elmesterkéljeü! [...] Igaz, hogy e «szűk világ» gyönyörű s minden pontján a Balatonnak színekben változatos és mozgásban nyughatatlan vize, s az örökké tiszta levegő által — üdítő, sőt megengedem, hogy maga a gyüpontoni sürgés-forgás a «látásra» jöttek előtt kedves is: de azokra, kik hosszabb élvezésére utalvák, — unalmas!”37 Akadt panasz másra is a kurszalon hi- ápya és a szálláslehetőségek számának elégtelensége mellett a „panaszkönyvben”. így a vendégek hiányolták az akkor még nem létező kölcsönkönyvtárat, valamint egy „magyar nőkből álló éneklő társaságot”, a színészek pedig a színház hibáit rótták fel. Akadt, aki — nem éppen oktalanul — az úszóoktatást szerette volna helyben bevezetni: „Egy ügyes és értelmes úszómester legyen megfogadva, ki kellő fizetés mellett tanítson.”' Ez a probléma viszonylag hamar orvosolva lett, 1856-ban már külön női uszoda is létesült saját úszómesterrel.'7 Érdekes bejegyzés a következő: „A kávéházban 8 hírlap közül csak kettő van Magyar, e kettő is mind politikai: e szám nem látszik helyes arányban állani a magyar ajkú vendégek számával. A fürdőhelyen az időtöltésnek változatosságát s minél többet adni lévén egyik cél, e körülményt mind a Fürdői közönség, mind a haszonbérlők figyelmébe méltónak véli az alul írt s még legalább egy pár nem politikai tartalmú magyar lapot óhajtana. Egressy Gábor (1839) Kun Sándor 1840.”40 Széchenyi István —- ő persze nem a nyilvános panaszkönyvben — a fürdő egészét illette kemény kritikával: „Itt vajmi sokat tett 37 Sz. M„ 1861/a. 266. 73-74. 38 Daday, 1941.214. 39 Orzovenszky, 1857. 3. 40 Kulcsár, 1940. 184. ugyan a természet, de annál kevésbé vehető észre az ember ápoló keze, midőn elferditési és rontási iránya szinte minden lépten látható.”41 Meg kell még említeni, hogy a vendégek nem csupán szavukat emelték fel a hiányosságok ellen, hanem — akik teheték —, azok igyekeztek is tenni valamit. 1839-ben megalakult az úgynevezett Fürdőhelyi Bizottság s az ő feladatuk volt többek között az adott idényre felfogadott zenekarról való gondoskodás. 1842 nyarán pedig a később Görgey által felakasztatott Zichy Ödönnel az élen létrejött a Szépészeti Társulat, amely célul tűzte ki a fürdőtelep fejlesztését: „A’ vendégekről s itteni életről később: most csak futólag annyit, hogy készület elég van téve a’ vendégek kényelmére ‘s mulatságára: egy szépítő társulat gr. Zichy Ödön' elnöklete alatt, czélirányos [...] reformokat tervezett, ‘s részint kivitt.”42 Ugyancsak jellemző, hogy 1844-ben a visszatérő fürdővendégek egy része kidolgozta a „Balaton-Füredi Vendégeket illető alapszabályokat” és ennek során olyan, később hivatalosan bevezetésre kerülő javaslatokat vetettek fel, mint pl. a zenedíj beszedése: „... e pénz öszvegnek öszveszerezhetési módjai közül legczélszerűbbnek találtatott egy fürdő dijjnak megalapítása, melly ezennel öt pengő forintokban olly formán határoztatik, hogy minden egyes vendégnek állásához s jövedelmeihez képest nagyobb díjnak megajánlása tetszésétől függ.” A Zala vármegyéhez felter- jeszetett alapszabályokat azonban a megye visz- szavetette: „Miután a bemutatott alapszabályok törvényben gyökerezve nem lévén, azok azért kötelező erővel nem is bírnának, ennél fogva a megye azok elfogadásába vagy jóváhagyásába nem bocsájtkozik.” 43 A későbbiek folyamán a fürdővendégek képviselői az 1855-től munkálkodó fürdőbizottság tagjaiként próbálták keresztülvinni céljaikat.44 Az 1860-as évek közepétől erőteljesen növekedett Füred vendégeinek a száma. Nem kétséges, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy 1865-ben a fürdőhely fejlődésének új 41 Széchenyi, 1946. 31-32. 42 Rákosi, 1842.479. 43 ZML. 1844:2931 44 Zákonyi, 1988. 200. 337
