Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához

A természeti szépség, a történeti emlékek5 6, a Himfy-kultusz tehát egyaránt részét alkották Füred sajátos vonzerejének. Megemlítendő még az a ma már talán furcsának ható tény, hogy a reformkor idején és azt megelőzően a tóban való fürdés a legkevésbé sem tartozott hozzá a füredi időtöltéshez: a tó csupán mint a szép táj része csalogatta a vendégeket. Kanyar Józsefet idézve: „Az is igaz, hogy a fürdőkultúra kedvező földrajzi tényezői, amelyek Balatonfüred körül hajdanán kialakulhattak, még azok sem a balatoni fürdőzés lehetőségein, hanem elsődlegesen a település gyógyvízbázisán teremtődhettek meg.”7 8

Az 1834. és az 1865. év korszak- határként értékelhető a fürdő fejlődési szakao

szait tekintve. 1834 előtt a fürdőtelep képe a következőképp nézett ki. Már akkor is a mai Gyógy tér volt a központ, amelynek északi oldalát a Kisfaludy Sándor kezdeményezésére épült színház9 zárta le. A tér keleti részét foglalta el az Ó-fürdőház, amelyben a kádas fürdők voltak s szállást is lehetett benne kapni. Nyugati oldalán magasodott a Nagyvendéglő épülete, mellette a Postaház, ezektől délebbre az emeletes Horváth-ház, az országos hírnévre szert tett Anna-bálok színhelye. A tér Balatonra néző déli részét korábban az úgynevezett alsó-traktérház zárta le, ezt azonban egy 1826-ban keletkezett korábbi tűz elpusztította. Mivel kedvezőtlen fekvése révén takarta a kilátást a Balatonra s ezért már azt megelőzően is tervbe volt véve lebontása,

5 A történelmi emlékek iránti vonzódás esetenként

egész különös formában nyilvánult meg. Dezső Dániel füredi furdővendég szüleinek írt levelében többek között tihanyi kirándulásáról is beszámolt: „Aug 26-án Tihanyt is jól megnéztem, először is mindjárt a hires tihanyi templomot, mellyben első „András” Mo. negyedik királya (uralkodott 1046-1061) fekszik, ezen András király csontjait meg is fogtam.” VHGy Bf Dezső Dániel

7 Kanyar, 1978. 128-129.

8 „Az 1834 utáni átépítés során a fürdőtelep megközelíti az európai színvonalat, s fejlődésének egy minőségileg új szakaszába léphet, amely szakasz 1866-tal lezártnak tekinthető. 1866 után jóformán egy emberöltő alatt épül ki a polgári fürdőtelep.” Hudi, 1988. 109.

9 Erről bővebben: Fára, 1925.

nem építették fel újra.10 A végső soron a fürdőtelep megújulásához vezető tűz 1834 júliusában az Anna-bál helyszínén, a Horváth-házban ütött ki a báli készülődések közepette az egyik felelőtlen szakács vétkes gondatlanságából adódóan. Porig égett a Horváth-ház emelete, majd a hirtelen feltámadt szél segítségével a tűz hamarosan átcsapott a környező épületekre is és rövid idő leforgása alatt jóformán az egész fürdőtelep lángba borult. Leégett az Ó- fürdőház, a Nagyvendéglő, a Postaház s a Kisfaludy-féle színházat is csak a nyári szerződésük elvesztését féltő színészek talpraesettsége mentette meg a teljes leégéstől Kisfaludy Sándor tanúsága szerint: „Most alázatosan bejelentem [...] Komlóssy' társaságának majd nem legfőbb érdemét, mellyet ez magának a' Füredi Színház mellett szerzett, melly valóban megismerésre való méltó. Midőn 1834 diki Julius végén a Füredi Savanyú víznél, az akkori nagy hévségben majd nem minden épület a' tűzvésznek oly sebesen marta- lékjává lön, hogy a' szobákból is sok vendégnek csak az ablakokon kellett 's lehetett me- nekedni, és a Játékszínt is a' tűz jobbról balról már körül fogta: egyedül Komlóssy' társaságának köszönheti á Színháznak megmentését: mert ennek férfi tagjai minden ruhabéli házi bútoraikat vízbe mártván, azokkal a Színház fedelét betakarták 's magok mind a háztetőn felosztva 's elhelyezkedve, bátor s’ gyors kezekkel olták 's nyomák-el a levegőben oda reppentt tűznek lebjeit és szikrájit, azon vízzel, mellyet a' színésznők hasonló bátorsággal és szorgalommal hordának nékik.”11

A tűz pusztítását követően Packh János mérnök tervei alapján egy jóval korszerűbb fürdőtelep épült ki.1" Az Ó-fürdőház mellé még egy kétemeletes fürdőépületet emeltek (Új-fürdőház) s ez a kettő immár ösz10 „Már a nádor kérte az apátságot, ha sor kerül rá, a gyógyteret délről lezáró, emeletes, a tóra a kilátást megszüntető, ún. alsó traktérházat távolítsák el. Most, hogy teljesen leégett, eleget tett a kérésnek az apátság, egészen lerombolták az épületet, hogy szabadon áramolhassák onnan a kút terére a levegő.” Zákonyi, 1988. 164.

11 Gálos, 1931.386-387.

12 Hudi, 1988. 117.

334