Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához

szesen 55 szobával várta a vendégeket.1'1 Emelettel bővítették a Horváth-házat, a Postaházat és a Nagy vendéglőt is: „Ezen épületek közül legnevezetesebbek: a Horvát-ház [...] Füred legnagyobb épülete, 105 szobával biró. [...] a posta- és Talliánház: utóbb, az ucza másik szögletén a nagy vendéglő, mellynek 80 vendégszobája, tágas kávéháza, ét- és tánczterme van.”14 Bresztyenszky Béla tihanyi apát (a fürdő a bencés rend tulajdona volt) a károk helyreállítása után is támogatta a fürdő fejlődését: „1838-ban a nagy sétatér elkészíttetett, mely csakhamar fákkal is be lön ültetve.”15 Itt állt a boltozott kútház (amely 1852, a császár első füredi látogatása óta, Ferenc József nevét viselte16 — erősen átalakított formában ma ez a Kossuth-forrás kút- háza) és itt lehetett sétálgatás közben elvégezni a kirótt ivókúrát. 1840-ben Bresztyenszky kiépíttette a falu és a fürdőtelep között elhelyezkedő szőlőkhöz vezető utakat is, majd a mai Kiserdő helyén létesült 1841-ben az angolpark, ezenkívül növekedett mind a hideg, mind a meleg fürdők száma.17 1844-ben épült fel a mai Blaha Lujza (egykori Templom) utcában álló Kerektemplom, ami a katolikus fürdővendégek vallási igényeinek kielégítésére szolgált (református templom a falu központjában állt, lévén Füred falu lakosságának többsége is református). A kezdeményezés ezúttal is Bresztyenszky nevéhez fűződött, ő áldotta meg a templom keresztjét is: „1844. december 4-én tette föl Hayek Vencel uradalmi ácsmester az apát ur által megáldott aranyozott keresztet.”18 Füred katolikus lakosai egyébiránt a paloznaki plébániához tartoztak, ezért amikor Zichy Domonkos veszprémi püspök 1846. évi canonica visitatioja alkalmából Füredet is felkereste, felmerült, hogy a Kerektemplomot tegyék meg füredi plébániának. 1847. március 7-én a püspök az alapítólevelet is kiadta, ám a plébánosi tisztségre kiszemelt Kollár Henrik túlzott anyagi

13 Zákonyi, 1988. 165.

14 Szerelmey. 1851. 13.

15 Jalsovics, 1878. 60.

16 „Ezen évben jun. 29-én volt itt király ő felsége 1. Ferencz József, ekkor nyerte el a fő forrás a "Ferencz József forrás” nevet. Jalsovics, 1878. 37.

17 Orzovenszky, 1863.61.

,8 Jalsovics, 1878. 84.

igényei miatt a terv nem valósult meg, majd '48-49 eseményei hosszabb időre elterelték a figyelmet a kérdésről.19 A füredi katolikus híveknek egészen 1918-ig kellett várniuk arra, hogy saját templomuk és plébániájuk legyen.20 21

A füredi színház a Dunántúl első kőszínháza volt. A Kisfaludy Sándor kezdeményezésére létrehozott „Füredi Színművészeti Intézetet” 1831. július 3-án nyitották meg, majd a '60-as évek elején ennek mind silányabb állaga miatt, a változatlanul élő igényt kielégítendő épült fel a nyári színház, az úgynevezett Aréna, ahonnan eső esetén a közönség visszakényszerült a régebbi színház immár teljesen roskatag épületébe, mivel a né- zőtér fedetlen volt. Ellenben ha az eső az Arénában tartott előadás során eredt el, akkor a közönség bizony elázott, ha csak úgy nem tett, mint egy ízben 1861 nyarán, amikor is a nézők a színpadra menekültek az égi áldás elől: „... egyenesen Thália deszkáira rohantunk, hol [...] egy kedélyes társalgás, mely a művészeket is koszorújába vévé, váltá fel a művészet folyamatát.”22 23 Kassai Vidor színész emlékirataiban azt is megemlíti, hogy gyakorta délután léptek fel, aminek igen sajátságos, a fürdői napirend diktálta oka volt: „Bala- tonfürednek igen úri, előkelő vendégei voltak. Az aréna — úgy emlékszem — még akkor se volt betetőzve, csupán a színpad: délutánonként napvilággal tartottuk előadásainkat (ami a lehető legkellemetlenebb) s még világossal be is végeztük. így kívánták a fürdőző vendégek, hogy alkonyati sétájukat megtehessék.”25

A szórakozáshoz tartoztak az elengedhetetlen tihanyi kirándulások. „Az alispán meghívására egy délután Tihanyra szeke- rezénk, a mit egy Füredi vendég sem múlaszt el, szintén, mint Rómában a pápát.” — je19 Meszlényi, 1941.28.

20 A füredi római katolikus plébánia létrejöttére bővebben: Anty, 1933.

21 „Balatonfürednek most két színháza van. A régit Kisfaludy Károly (sic!) indítványára építtette Zala- és Somogy megyék közbirtokossága, melyet azonban csak esős időben szoktak használni.” K - s, 1862. 353.

22 Napló, 1861/c. 64.

23 Kassai. 198.

.335