Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 4. szám - Dr. Ürmös László: Jogakadémia Pápán és Adalékok Pápay Sámuel életrajzához

Erdélyben Werbőtzi törvénykönyvét versekben ma­gyarázta. Kolozsv. 1701. B. Mikola László Királyi Táblabíró Erdélyben a Kemény Familia Gyenealo- gyiájáról írt. Kolozsv. 1701. Dr. Detsy Sámuel a Magyar Kurír szerkesztője 1788-1789-ben megírta a Török Statisztikát; Ősmanográfia címmel. Megírta továbbá 1790-ben a Magyar Korona Históriáját, tel­jes kritikával. Ez a szerző a Magyar Kurír mellett 1794-ben elkezdte egy másik folyóirat: a Magyar Almanach kiadását, ami magában foglalta az Euró­pai Statisztikának ismertetését, a magyar egyházi és polgári hivataloknak leírásával, s 1797-ig került ez kiadásra, s „elmaradását úgy lehet tekinteni, mint li­teratúrai tsinosodásunk segédeszközeinek egyik veszteségét.” A 134. § alatt jelzett cím alatt a Magyar lite- ratúra terjedtségéről van szó, s itt foglalkozik Pápay Sámuel a polgári igazgatásban, törvénykezésben s a hadviselés tekintetében magyarul megjelent mun­kákkal. Itt megemlíti Lipsia Pál 1610-ben megjelent munkáját a Polgári Társaság Tudománya címmel 6 könyvben. Pataki István Prof. 1681-ben Kolozsvá­rott megjelent munkáját: a világ igazgatásának mes­tersége címmel, Aranka György Kir. Tanácsos könyvét: az Anglus és Magyar Igazgatás egybeveté­se, Kolozsv. 1790. A Büntető Törvény a vétkekről, magyarul je­lent meg Pesten, 1787. Veres Balázs 1565-ben kiad­ta Dekrétumainknak és Werbőtzi Törvénykönyvé­nek a Summáját. Erdély Ország Törvénykönyve is régen már meg volt írva magyarul, de igen deákos magyarsággal. Nánási Benjámin Hites prókátor két munkát készített a testamentumokról, egy kisebbet r az örökösödésről (1799). Balia Sámuel erdélyi Táblabíró írt az erdélyi Törvényszerző hatalomról. Virág Benedek fordította II. András Arany Bulláját 1805-ben. Kövi Sándor Pataki Prof. gyermekek szá­mára kiadta a Magyar Törvények summáját. 1798. Görcs Illés ráckevei uradalmi fiskális hozzáfogott a Magyar Törvények tudományos feldolgozásához, s ennek 3 részét elkészítette. S volt aki ezt latinra for­dította. S végül ezután foglalkozik Pápay Sámuel a harmadik, vagyis utolsó szakaszban a Magyar Lite- ratúra előmozdításáról. Kiindulás a 140. §-ban; Nem­zeti kultúránk gyarapodásának eddig volt akadályai. 141. §. Literatúránk előmozdításának módjai, s esz­közei: A magyar nyelv tanulása. 2. Nyelvünk orszá­gossá tétele. 3. Mindenféle Oskolai Tanításoknak magyarul vitele. 4. Magyar Könyv és Újságírás elő­mozdítása. 142. §. Az előadott módoknak foganatosab- bakká tétele. 1. Országos oltalom. 2. A Hazában fénylő fejedelmi Udvar. 3. Tudós Társaságok. 4. A tudósok megjutalmazása s becsületben tartása. 5. A Könyvtárosság, Olvasóboltok, s Könyves Gyűjte­mények. 6. Nemzeti Játékszín. — Ez tehát egy teljes művelődési program. A pápai alsóvárosi temetőben állított sírkövé­re ezt írták: Hálás elismeréssel a Pápai Ref. Coll. Di­ákszövetsége annak, aki először írta meg magyarul a magyar irodalomtörténetet. Dr. Ürmös László ny. bíró A JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Kötészeti és Sokszorosító Műhelye VÁLLALJA: Mindenfajta nyomtatvány elkészítését A/3-as méretig, bármilyen színben, bármilyen kivitelben (extra minőségű papírok, kartonok, olcsó környezetbarát papírok). KÉSZÍTÜNK: •szórólapot, •fejléces papírt, •prospektust, •műsorkalauzt, •felülnyomott borítékot (C/6-tól TC/4-ig), •névjegykártyát, •esküvői és egyéb meghívót, •ügyviteli nyomtatványt, •könyveket, •újságokat. KIADJA A JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: Dr. Hermann István Tipográfia: Tér Hajnalka 230 Pápa, 2000. HU ISSN 1216-2027

Next

/
Oldalképek
Tartalom