Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 4. szám - Dr. Ürmös László: Jogakadémia Pápán és Adalékok Pápay Sámuel életrajzához

előtt kötelesek letenni. Ezt követően Kerkápoly, Bo- csor és Bernáth professzorok átkerültek a jogakadémiára.

A jogi tanfolyamon az első évfolyam óraszámát az általában kötelező heti 20-ról heti 26-ra emelték, amint az észjog mellett kötelezővé tették az észtan tantárgy hallgatását is. 1866 elején a jogakadémia jogot nyert arra, hogy magántanulókat vehessen fel és vizsgáztasson. Majd két év múlva miniszteri rendelet szigorította a magántanulást, s vizsgáztatást, majd ismét könnyítést rendeltek el. 1871/1872. tanévben a jogakadémiának 46 nyilvános és 46 magántanulója volt. Ezt a jogakadémiát követelte Rév- komárom, de Székesfehérvár is. Az előbbi is püspöki székhely, s maga a város is kérte az áthelyezést. Épületet ígértek, kilátásba helyezték a tanárok fizetésének kiegészítését 1000 Ft-tal. De Székesfehérvár is felajánlott 15 000 Ft-ot egyszer s mindenkorra.

Az állami centralizációra való törekvés a felsőoktatásban, különösképpen a jogászképzés terén határozottabban jelentkezett. A minisztérium 1875- ben elfogadta a 4 éves jogakadémiai tervet, és tantervet, de kihangsúlyozta, hogy a jogtudori szigorlatok tartásának jogát az intézmény nem kaphatja meg. Majd 1876. június 30. napján kelt leiratában jóváhagyta a pápai jogakadémia teljes jog- és államtudományi karrá alakulását. A régebben fennállott évi és félévi vizsgálatok megszűntek, helyükben a két magyar egyetem jog és államtudományi karánál elészabott 2 alapvizsgálat és az állam és jogtudományi államvizsgálatok léptek.

Az átszervezéstől (1876)

A végleges megszűnésig (1885)

1870 és 1876. évek között az I. és III. évfolyamoknak 443 hallgatója volt, s ebből 197 magántanulóként végezte a jogot. A minisztérium 1880. július 8-i 921. számú felhívása, hogy a felekezeti jogakadémiák számát csökkentsék összevonással vagy megszüntetéssel. E leirat az egyházkerülettől a pápai jogakadémia megszüntetését kérte. A kerületi közgyűlés elismerte ugyan a kifogásolt hiányokat, az elmarasztaló kritikát... amikor a jogászképzéssel szemben folyton fokozódtak az állami követelmények, az egyházkerület végül is feladta a már jelentős múltra visszatekintő intézményét, 1885-ben.

Tananyag a pápai jogakadémián. Bár 1837- ben megnyílt a főiskolai könyvnyomda, de a tananyag legnagyobb részét a hallgatók kéziratos jegyzetei, a tanárok diktátumai és kompendiumai képzeték. A jogi szak megindulásakor Stettner prof. oktatásának alapja; Kövi Sándor sárospataki jogtanár; Elementa jurisprudentiae Hungaricae című

munkája volt. Ennek volt magyar fordítása is, ami azonban használhatatlan volt magyar nyelvi terminológiai elégtelensége miatt. Stettner prof. ezért heti 2 órában a joghallgatóknak magyar irodalmi órát tartott.

A PÁPAI JOGAKADÉMIA TANÁRAI KÖZÜL A LEGHÍRESEBBEK;

STETTNER (ZÁDOR) GYÖRGY 1799-ben született. Korábban ügyvéd volt. Az első pápai jogtanár, 1832-től 1884-ig tanított itt. 1848-ban a Pesti Váltótörvényszék ülnöke. 1852-ben a Soproni Kerületi Főtörvényszékhez kerül. 1855-ben tanácsos a Bécsi Legfelsőbb Bíróságnál, 1866-ban a Hétszemélyes Tábla bírája. Munkái: magyarra fordította Sáfár Imre: Váltójog c. munkáját, s jegyzetekkel ellátta. Magyarra fordította és jegyzetekkel ellátta az Osztrák Általános Törvénykönyvet. Fenyéri névvel irodalmi írásai jelentek meg a Tudománytárban, Aurórában, Tudományos Gyűjteményben, Jelenkorban, Felsőmagyarországi Minervában. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, s levelező tagja 1859-től a Magyar Tudományos Akadémiának. Levelezett Vö- rösmartyval, Kazinczyval, Deák Ferenccel.

BOCSOR ISTVÁN iskoláit Pápán végezte. 1837-től 1885-ben bekövetkezett haláláig tanított a Pápai Jogakadémián, magyar jogtörténetet, magyar közjogot, magyar és egyetemes államrajzot. Több ízben volt igazgató, a bírói vizsgabizottság elnöke. Fő müve; Magyarország története különös tekintettel a jogfejlődésre (Pápa, 1861—1869. I—IV. kötet). Világtörténelemből a francia forradalom történetét olyan hatással adta elő, hogy a város hazafias közönsége is eljárt óráira, s midőn a nagyterem a hallgatóság befogadására nem volt elegendő, a folyosón, sőt a nyitott ablakon át az utcán is hallgatták.

TARCZY LAJOS pápai tanár 1833-tól 1881- ig. Megválasztása után a bécsi és a berlini egyetemen készült fel. Magyarországon ő tanította először Hegel bölcsészeti rendszerét, míg attól el nem tiltották. Ekkor a bölcsészeti tanszéket a fizikai-matematikai tanszékkel cserélte fel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

GONDOL GÁBOR jogi tanulmányait Pápán kezdte. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett, majd ügyvédként dolgozott. 1861-ben elfoglalta tanszékét, amelyen tételes jogot tanított. Majd 1864-től tanította a római jogot és a magyar magánjogot 1865-ben a jog és államtudományok enciklopédiáját. 1869 év elején a honvédelmi államtitkárság elnöki titkára lett.

224