Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 4. szám - Dr. Ürmös László: Jogakadémia Pápán és Adalékok Pápay Sámuel életrajzához
KÁRSA ISTVÁN pápai tanár 1873-tól 1883- ig. Előadta az osztrák magánjogot, római jogot, pénzügytant, bányajogot. Székfoglaló tanulmánya: A jogi személyekről. Értékes tanulmányai még; Római birtok keletkezése. A dolgok birtokának fogalma (1880/1881. évi Főiskolai értesítőben). Birtok és védelme a római jog szerint, tekintettel a magyar magánjogra, az osztrák, szász, zürichi és francia polgári törvénykönyvnek idevonatkozó határozataira és a porosz Landrechtre. (Monográfia). 1883-ban debreceni jogtanárrá választják. KÖRÖSI SÁNDOR 1848-ban hadbíró, majd a törvényszék elnöke. Ezért az osztrák haditörvényszék kötél általi halálra ítéli. Ezt kegyelemből 6 évi várfogságra változtatják. 1864-től 11 éven át jogtanár Pápán, 1875-től jogtanár a debreceni jogakadémián. Főműve; Büntetőjogtan. (1872. E II. k., Pápa). Magyar Büntetőjog tankönyve, 1879. Az uzsoráról és a káros hitelügyeletekről szóló 1883. XXV. te. magyarázat. 1883. Oktatta: Az ausztriai ált. polgári törvénykönyvet, a büntetőjogot, bűnvádi eljárással együtt. Törvénykezési-, csőd-, és telekkönyvi eljárást, váltó és kereskedelmi törvényeket. BARATH FERENC iskoláit (gimnázium, teológia, jogakadémia) Pápán végezte. A szabadság- harcban honvédtiszt. 1851-ben gimnáziumi rendes tanár, a jogakadémián helyettes tanár. 1876-ban rendes jogtanárrá választák. Oktatta az osztrák polgári magánjogot, a magyar büntetőjogot, magyar bányajogot, váltó és kereskedelmi jogot. DR. SEGESDI FERENCET, mint joggya- komokot helyettes tanárnak hívták meg, 1883-ban a pápai jogakadémiára. Az I. jogi tanszéken Karsa István jogtanár utóda lett. 1883-tól 1885-ig adta elő a római jogot, magyar polgári magánjogot, magyar közigazgatási jogot, a pénzügyi törvényeket, a jövedéki kihágások büntetőjogát, s a közigazgatási bíráskodást. KERKÁPOLY KÁROLY (1824-1891) Jókai révén tevékeny résztvevője volt az önképzőkörnek. Jogi tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd Pápán folytatta. 1846-ban ügyvédi diplomát szerzett. Mielőtt Stettner (Zádor) György tanszékét elfoglalta, hagyományos szokás szerint külföldre, a berlini egyetemre küldték, tanulmányok folytatására. Amikor 1849-ben meghívták a pápai jogakadémiára, kikötötte az egyházkerület, hogy a hégeli filozófiát nem adhatja elő, de ő ragaszkodott ehhez. Elég sok kellemetlensége volt emiatt. 1849 őszén foglalta el a katedráját. Az előadását még tanártársai is meghallgatták. Sőt Tarczy Lajos jogtanár „is szentelt neki néhány órát”. Pápai tanársága idején írta meg; „Világtörténet észtanilag előadva” c. művét (1859), majd a „Tiszta észtan” című könyvét (1. Ismerettan, 2. Gondolattan, Pápa, 1863. 2. kötet). Filozófiai munkásságát már 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia arra méltatta, hogy levelező tagjává választotta. 1865-ben országgyűlési képviselő, 1868- ban végleg lemondott katedrájáról. Deák Ferenc egyik bizalmas munkatársa volt. 1868 év őszén And- rássy Gyula miniszterelnök mellett honvédelmi államtitkár, az év végén az államtudományok egyetemi tanárává nevezték ki. 1870-1873 között pénzügyminiszter volt. Ezután elfoglalta az egyetemi tanszékét. A budapesti egyetemen tartott államgazda- ságtani és pénzügyi előadásait többször is kiadták. TARCZY DEZSŐ 1870-ben a pápai jogakadémián elnyeri Gondol Gábor jogtanár tanszékét. Tanári székfoglalója: Az úgynevezett végrendelet elleni örökösödésről. Előadta az osztrák magánjogot, pénzügytant, bányajogot. 3 év után lemondott. Tanított még a jogakadémián. HORVÁTH LAJOS. Székfoglalója: A magyar közigazgatás történeti fejlődése. Oktatta; a peres és perenkívüii eljárást és telekkönyvi eljárást. Magyar Közigazgatási jogot, Pénzügytant, Magyar pénzügyi törvényeket, Allamszámviteli törvényeket. LISZKAY JÓZSEF teológiai professzort is ki kell még emelni. O is egy évet töltött előzetesen a berlini egyetemen. A jogakadémián is az egyházjogot adta elő. Utószó, ami előszóként is szolgálhatna „Pápának már a XV. században központi szerepe volt. A Garay család uradalmának központja volt, 1430 óta vár őrködött felette. A település fejlődését nem szántóföldi gazdálkodása mozdította elő, hanem bortermelése.” Hanta, Törzsökhegy, Sávoly és Igalpuszta hegyközséggé alakulnak. De ismert a malom és csapóipara, a Tapolca folyócskán 9 malom működött. Ismert szabó és csizmadia ipara is. A pápai kereskedők 1500-ban elnyerik a kiváltságot, hogy áruik az egész országban vámmentességet élvezzenek. 1622-től a város mészárosai a városból és a törökök által megszállt országrészből marhákat szállíthattak Bécsbe. Már mezővárosi jogállású, s felmentették a harmincad fizetése alól. A várost bíró 225
