Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 4. szám - Dr. Ürmös László: Jogakadémia Pápán és Adalékok Pápay Sámuel életrajzához

észjogot. Liszkay József pedig az egyházjogot adta elő.

1848/1849. iskolai évet meg sem nyitották, szünetelt a jogi oktatás. Az akadémiai ifjak beálltak honvédnek, vagy nemzetőrnek. A szabadságharc u- tán 7 tanszéken indult meg az oktatás. Kőim ár József helyettes tanárral. Az 1849. október 9-i Circular Verordnung kilátásba helyezte a politikai szempontból veszélyes magyarországi akadémiák átszervezését, vagy 8 osztályos gimnáziumokká alakítását.

További új rendelkezéseket kellett egy éven belül végrehajtani;

— a jogakadémiára csak az előírt érettségi vizsgát sikeresen letett hallgatók vehetők fel,

— a növendékek az előadásokat, mint nyilvános hallgatók látogathatják, s eredményes vizsgát kell tenniük,

— a tanulmányok rendje a császári és királyi jogakadémiákéhoz igazodjék, s a tantárgyakat megszabott óraszámmal legalább 4 rendes tanár adja elő,

— a tanárok kinevezése a tudományos-szakmai felkészültségüket megnyugtatóan szavatoló biztosítékok alapján történjék, s állásukban az államhatóság is megerősítse őket, mint a tanintézetek igazgatót,

— a magánakadémiák hallgatóinak az 1850/1851. tanév csak akkor számítható be, ha a 16. §-ban felsorolt tárgyakból nyilvános előadások keretében legalább heti 15 órát hallgattak, s ezekből a tanév végén valamelyik királyi jogakadémián eredményes vizsgát tettek. Gond volt a rendes jogtanári szék betöltetlensége azóta, hogy Stett- ner Zádor György távozott.

Később az egyházkerület Bocsor Istvánt bízta meg a jogtanfolyam átszervezésének elkészítésével. Ebben a jogakadémiára vonatkozóan ez állt;

— áll ez 2 évi tanfolyamból,

— felvétetnek erre 2 forint beiratás-díj mellett a- zok, akik a 8 osztályú gimnáziumot teljesen elvégezték, az érettségi vizsgát jól kiállották, vagy más jogakadémiából vagy egyetemről jönnek,

— e jogászok hetenként legalább 20 órát kötelesek hallgatni az előadásokból.

Kötelezett tárgyak: Észjog vagy jogfilozófia, Általános bevezetés a jog és államtudományokba. Bevezetés a statisztikába, az európai országok egyenes államrajza, s államjogtana, Az ausztriai birodalom országainak államrajza és államjogtana, különösen Magyarországé. Magyar magánjog, Ausztriai közigazgatás és Magyarország számára kibocsátott pénzügyi és közigazgatási rendeletek. Bányajog, Kereskedelmi és váltójog, Büntetőjog és polgári jogok elmélete a bírósági eljárásra nézve, Magyarországon

újonnan kihirdetett törvényekkel együtt. Osztrák polgári jog.

E tárgyakat tanítja 4 tanár, összesen 40 órában.

Az átszervezéssel kapcsolatos huzavona folytán a növendékeknek a száma annyira megcsappant, hogy az 1853/1854. tanévre tanítást meg kellett szüntetni ideiglenesen.

Újraindulástól (1861) A Jog és Államtudományi karrá való átalakulásig (1876)

Az 1857/1858. tanévre a gimnázium visszanyerte nyilvánossági jogát. A 6. osztályú gimnázium és az egykori bölcsészeti tanfolyam visszaállításával a gimnázium és az akadémiai oktatás elkülönült. Az akadémiai professzorok nem tanítottak a gimnáziumban. A jogakadémia újbóli megindítása 1861-ben történt. Rendes jogtanárnak megválasztották Gondol Gábor székesfehérvári ügyvédet.

Előadott tárgyak az új tanterv szerint;

Az I. évfolyamban: ismerettan, természettan, lélektan, Magyarország története, római jog, egyházjogA II. évfolyamban: Magyar magánjog, hitel és rendszabályok, közgazdászat és államháztartástan, egyházjog.

Minden évfolyamon tanított Gondol Gábor, Kerkápoly Károly a bölcsészet, illetve az országtudományok tanára, Kiss János az egyházjog tanára, valamint az 1. évfolyamban Bocsor István történettanár.

A Helytartótanács az 1863. május 23-i rendeletével a pápai jogakadémia végzett növendékeit „előző államvizsga letétele nélkül” az ügyvédi vizsgától eltiltotta. Tehát a végzett hallgatóknak valamelyik királyi jogakadémián kellett államvizsgát tenni, hogy ügyvédi vizsgára bocsássák őket. Az egyház- kerület 1863. októberi közgyűlésén Tarczy, Kerkápoly és Gondol professzorokat bízta meg a felterjesztés megfogalmazásával. Majd újabb jogi tanszék felállítását rendelte el, amellyel a jogakadémia 3 é- ves tanfolyammá alakulna. Körösi Sándor révkomáromi ügyvéd megválasztásával a 3 éves képzési idő megvalósult. De a jogakadémia létének bizonytalansága miatt a 3 éves tanfolyamnak csak 11 növendéke volt, s az 1864/1865. tanévben az első évfolyamra csak 5 hallgató iratkozott be.

1865. február 24. napján végre jött a helytartótanácstól az értesítés, hogy nem látják akadályát a 3 éves jogi tanfolyam elismerésének, ha tanterve az előadott tárgyakban, azok óraszámában igazodik a királyi jogakadémiákéhoz, továbbá a tanári létszámot felemelik. De még ezután is a végzettek az államvizsgát a pozsonyi „államvizsgálati bizottmány”

223