Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől

3- dik. Pro recognitione Dominii az Csaj­torja pusztát, engedjem kezéhez, kit most Thuri bir arendaban. 4- ik. Thurinak engedjem szent Györgyöt, Mohát es eo facto csak 2000 forint defalcal- tossék a Szalatinai Jószágban, de mégis oda engedjem kis Szalatnának felit, az 2000 forint, Szent Györgyért, Moháért maradjon ide. 5- dik. Eö semmi Fassioval ne tartozzék. 6- dik. Feleségem mint magam vallyam a Szalatinai Relaxation 7- ik. Thurival oly szomszédságos képpen éllyek, mint az döbbeni possessorok - de eö felöle semmi kérdés nintsem más képpen.”74 Az egyezség ily feltételek mellett ez al­kalommal sem jővén létre, Amadé Lénárt elhatározta ügyét az országgyűlés elé terjesz­teni s már el is készíté kérelmét, hogy az or­szággyűlés „illyen nagy hatalmaskodásokat remedeállyon és találjon modot, hogy mind Leveleink, mind Jószágunk, annak eddig való haszna kezünkhöz juthasson, és illyen orszá­gunk Törvényét és Nemesi Szabadságunk rontói régi Országunk végezett Törvénye sze­rint büntettessenek.”75 Csáky Amadénak ezen szándékáról érte­sülvén, 1646-ik évi október 13-án Pozsonyban a királyi személynök előtt a marcaltöi romladozó kastélyt, vámot, tilos erdőt, Marcaltő, Moha, Szentgyörgy, Guth, Bal inka, Attya, Malomsok, Szente, Gutfalu, Lengyelfalu birtokokat hétezer magyar forintért Amadé Jánosnak, nejének Es­terházy Juditnak és utódainak visszabocsátja, minden az Amadé családot illető s jelenleg ke­zeinél levő iratokat visszaad.76 Az ősi birtokok így az illető örökösök ke­zére jutván, nem soká késett Amadé János, hogy ezekre új adománylevelet nyerjen, mert már 1650-ik évi április 15-én Bécsben Ferdi- nánd király a marcaltöi romladozó kastélyt, vámot, tilos erdőt, Marcaltő, Moha, Szent­györgy, Esztergár, Vepsen (Lepsény), Chay- toria, Guth, Balinka, Attya, Szentkirály, Eör- kén, Malomsok, Szente, Gurthfalu, Lengyel­falu, Feribakonya, Chor birtokokat, úgy Bős és Várkonyt77 is új adomány címen Amadé 74 Marczaltői levéltár u. o. I. f. 6. cs. 106. sz. NB. 5 U. o. I. f. 6. cs. 106. sz. 76 U. o. 1. f. 6. cs. 107. sz. 7 1630. május 25-kén már kapott Bősre és Várkonyra Amadé Lénárt új adomány levelet. Jánosnak és mind két nemű utódainak ado­mányozza,78 meghagyva az esztergomi székes káptalannak, hogy a beiktatást annak módja és rendje szerint teljesítse. Nevezett káptalan a nyert királyi parancs folytán Szapáry Péter királyi jegyzőt és Adaczi Jakab komáromi főesperest és kanonokot küldé ki a beiktatás foganatosítására, kik 1651-ik évi március 25- én a marcaltöi kastélyban megjelentek s a meghívott szomszédok jelenlétében Amadé Jánost a nevezett kastély és tartozékaiba be­vezették; minek azonban Cziráky Ádám ne­vében Czuppi Gergely ellentmond s ez okból a királyi curiára idéztetik. Mártius 26-án Ma­lomsokon történt meg a beiktatás minden el­lenmondás nélkül, a többi birtokra töröktőli félelem miatt nem mehetvén, ezt is a marcal­töi kastélyban teljesíték. Cziráki Ádám ellentmond ugyan a mar­caltöi birtok iktatásakor, de úgy látszik ennek dacára is birtoklásában maradtak Amadé Já­nos özvegye Esterházy Judit s fia Ádám. 1652. június 5-kén Tolnai János, neje Cziráki Zsuzsanna nevében tiltakozik a marcaltöi kastély és tartozékai iránt, de később egye­zségre léptek a felek, mert Cziráki Ádám dienesfalvi kastélyából 1660. Január 18-dikán Esterházy Juditot felhívja „hogy Szent Pál fordulása napian, az Ezer Tallért az marczal- teoui Jószághoz való praetensiomat kegyel­med megh adgia.” 1655-1685 között Bornemisza Miklós volt a marcaltöi tiszttartó s a kastély jövedel­me volt Moha és Szentgyörgytől 200 forint, két skarlát szőnyeg, két pár bagariával bélelt karmazsin csizma, 12 forint malombér. - Atya, Gút és Balinkától a csurgaiak egy skar­lát szőnyeget s egy pár karmazsin csizmát, Esztergár harmad részéért a dudariak 5 forin­tot fizettek. Marcaltő és Malomsok szolgála­tokat teljesítettek. 1683-dik évben menlevélről nem gon­doskodván a tiszttartó, a török e kastélyt is el- pusztítá; ugyanekkor egy a seregtől elmaradt tatár Malomsokon rabolt s a falu ládáját fel­törni akarta, de a malomsokiak le lőtték s fejét a kastélynál levő vám karóra tűzték fel. Ez időtől óta a kastély elhagyatva lön sőt csakhamar a mostani kastély építéséhez fog­ván Amadé Ádám és Antal, akkori tiszttartó­78 U. o. I. f. 6. cs. 108. sz. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom