Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 4. szám - Pápai középnemesi házaspár végrendelete, a XVII. század közepéről

egyik Tagia lévén magamban fialván" maga és minden rokonai nevében a fent megjelölt ösz- szeg átadása ellenében lemondott a további követelésekről az egyházzal szemben. Nem így a többi örökösök fele. Fenn­tartotta magának, az egyébként az egyház tu­lajdonát képező végrendelet, harmadik sze­méllyel szembeni perben való használatának jogát, ezt a pápai presbiterek is elismerték. ..Kutasi Mihály Uram Testamentumai is ke­zünkben adta ily conditioval, hogy ha kiket jövendőben, mi kivölöttünk, ezen Kutasi Mihály és Feleseghe Orosztoni Susanna java és joszgha felöl juris processu akarna keresni Vigore Testamenti, tehat eöségere, az megh nevezet Kutasi Mihály Testamentumát néki engedgyiik és kezében adgyuk kötelezvén arra magat sub bona fidem hogy megent azon Testamentumai kezünkhöz adgya."1 ° A két végrendeletből fontos társada­lomtörténeti következtetéseket vonhatunk le. A házaspár Pápán a jómódú középnemesek rétegé­be tartozott. Kutassy Mihály forrásokkal doku­mentálhatóan 1620 óta volt cseszneki várnagy.20 A vár nem túlzottan jelentő erősség volt a Bakonyerdő közepén. Őrsége magyar hajdúkból állt. A vár 1323. óta fordult elő a forrásokban.-1 rövid időszakokat leszámítva magánvárként. Úgy tűnik a XVII. században, királyi kézben lehetett, hiszen 1635-ben II. Ferdinánd adomá­nyozta el a várat, melybe csak külön parancs után engedte be. a várkapitány - Kutassy Mihály - a birtokbaiktató delegációt." A végrendelkező maga mondta ..hogy valami javaim vannak, azokat mind az én sze­relmes feleségemmel Orosztony Susánnával együtt kerestem"'7, Fbből és a feleség egy megjegyzéséből („hagjom ősről maradott 11 Lásd 5. irat. Sajnos eddig nem került a kezembe olyan irat. amely bizonyítaná, hogy sor került az örökö­sök bírói úton történő megtámadására. Ez azért lenne különösen érdekes, mert kiderülhetne belőle, mely birtokát vitt a házasságba Kutassy Mihály, melyeket Orosztonyi Zsuzsanna és melyek voltak a házaspár közös szerzeményei. Sajnos így a gyér forrásanyag mellett nem minden esetben világos melyik birtok kié volt korábban. 20 Pl. 1620: Fabó. 1869. 211. p.. 1621: Thury, 1910. 92. p.. 1624: lla-Kovacsics, 1964. 158. p. 2. Jegyzet, 1629. Úriszék, 312. 564. p. ■' lla-Kovacsics. 1964. 157. p. ” Pákay. 1942. 35. p. “ ' Lásd I. irat. minden joszagimat"~A) arra lehet következtet­ni. hogy az asszony hozta a nagyobb vagyont a házasságba. Sajnos adatok hiányában nem lehet következtetni a felek életkorára, de mivel semmi rendkívülit nem látnak a kortársak Kutassy Mihály 1637-es végrendelkezésében és a néhány nap múlva bekövetkezett halálá­ban.-'' fel kell tételezni, hogy idős korban halt meg. Mivel a felesége 19 évvel élte túl. embe­ri számítás szerint, jóval fiatalabbnak kellett lennie. (Talán ez lehetett egyik oka gyermek­telen házasságuknak.) Ha a korabeli mortali­tási viszonyokat figyelembe vesszük és felté­telezzük, hogy Kutassy Mihály az átlag körüli életkort ért meg. akkor ő annak a nemzedék­nek a képviselője volt, akik felnőttként érték meg 1594-ben Pápa török kézre kerülését, majd három év múlva felszabadítását.-6 Va­lamint az ún. vallon lázadás zűrzavaros idő­szakát a századfordulón. Ezekből következik, hogy további szorgalmas kutatás eredménye­ként nem lehetetlen még életükre, életkorukra utaló adatot találni. Az biztosnak látszik, hogy mindket­tőjüknek első házassága lehetett, hiszen a vég­rendeletben semmi utalás nincs korábbi há­zassági kötelékre. Amikor Kutassy Mihály ingóságait osztogatta, a ruhák és fegyverek módos, mai szóval elegánsan öltözött várúr benyomását keltik. Fegyverei közül csak az aranyos szablyát említi, nyilván díszkard le­hetett. és mellette több fegyvere is volt. Ugyanezt látszik megerősíteni a szol­gáinak adott viszonylag jelentős ajándéka, borjas tehén, ló fékestül nyergestül, stb. Református vallási) személyek voltak, vallásukért komoly anyagi áldozatot is hoztak, különösen Orosztonyi Zsuzsanna (lásd a vég­rendeleteket és a memóriáiét). Ennek ellenére Kutassy Mihály felesége gyámolítását gróf Csáky Lászlóra, a város akkori földesurára, a rekatolizáció egyik előkészítőjére hagyta.24 * 26 27 Ha ez nem több puszta formalitásnál, akkor nyil­ván benne van a jó kapcsolata a pápai várka­pitánnyal, földesúrral, aki több mint hét éve 24 Lásd 2. irat. 2> Liszkay, 1875. 16. regeszta 14. p. 26 Részletesen lásd: Pálffv, 1997. 27 Érdekes, hogy egyetlen említett pápai rokona a Gál família ilyen szempontból számításba sem jött. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom